Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
B. Gál Edit: A hatvani uradalom birtoklás és igazgatástörténeti vázlata, különös tekintettel a Grassalkovichok földesuraságára
„lázadás" (a Rákóczi szabadságharc) utáni időkben azonban természetben fizettek: 240 mérő kétszerest, 35 és fél mérő árpát, 4 mérő zabot és 13 és fél mérő kölest. Földje, rétje, legelője és erdeje jó. Van kocsmája és vendégfogadója, egy száraz és egy vízimalma. Lakosai katolikusok, kiknek temploma kőből épült. Szent László Pest megyében található négy magyar mérföldre Pesttől. 1702-ben a bujáki uradalomtól a hatvanihoz csatolták. A kilenced megváltásáért régebben 100 ft-ot fizettek. Két malma van. Az egyiket vízzel, a másikat lóval vagy ökörrel hajtották. Lakosai katolikusok, kiknek kőtemplomától nem messze, egy fából ácsolt harangtorony áll. Valkó Pest megyében, 4 mérföldre Pesttől a hegyek között, a hatvani országút mellett fekszik. 56 lakott jobbágytelke van. Szőlőhegye 400 kapás nagyságú. A kocsma és a mészárszék évi bérének egyik felét Szt. György, másik felét Szt. Mihály napkor fizették. A falu egykor a bujáki uradalmat illette, de 1711-ben már a hatvani tartozéka volt. Lakosai katolikusok. Szecső Pest megyében, a síkságon, bozóttal körülvéve fekszik, 5 mérföldre Pesttől, 3-ra Hatvantól. Egyik fele Eszterházyé, a másik fele Forgáché és a Pinnyei családé volt, s a bujáki uradalom részét képezte, ahonnan „a hatvanihoz csatoltatott és Salm hercegnek átadatott". A kilencedért meghatározott összeget, 120 ft-ot fizetett a lakosság, melynek száma igen változó, hol több, hol kevesebb. Jó szőlőhegye van. Mivel a szántóföld önmagában kevés, ezért Szent Tamás Káta pusztát árendálják. Dány Pest megyében a síkságon fekszik, 4 mérföldre Pesttől. A török elleni visszafoglaló, harcok során elpusztul, s csak az 1690-es években kezd újra benépesülni. 1695-ben 1 1/4 portával bírt. 21 Szent Király Puszta Pest megyében, egy óra járásnyira Isaszegtől. Rétje 25 szekérnyi szénát ad, erdejében hatalmas tölgyfák nőnek. Emberemlékezet óta a bujáki uradalomhoz tartozott. Boldog Pest megyei település Hatvan mellett. 1689-ig pusztán hevert, s csak akkor népesült újra. 22 (Lásd 7. térkép) Gömörő Pest megyében a Kőrösre vezető úton, 3 mérföldre Pesttől egy völgyben fekszik. A falu egyik felét Eszterházy István, egynegyedét a Fáy család, másik negyedét Horváth András özvegye, 21 GALGÓCZY Károly 1877 és WELLMANN Imre 1967 172.p. 22 WELLMANN Imre 1967 226.p.
