Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
B. Gál Edit: A hatvani uradalom birtoklás és igazgatástörténeti vázlata, különös tekintettel a Grassalkovichok földesuraságára
Apc A falu egy mérföldre Hatvantól, Heves megyében fekszik a Zagyva partján. Szépen művelt szőlőhegye van, erdeje azonban csak faizásra használható. Szántóföldje megfelelő, rétje és legelője is jó. A Zagyván egy kőre járó malma működik. Korábban — a Koháry részeket kivéve - teljes egészében Salm hercegé volt, most több földesúr bírja: Koháry István 4 népes valamint 8 és 1/4 elhagyott telket, Roth Adám3 népes és 6 elhagyott, Dévay Pál 3 nemesi és 7 jobbágytelket, Kóbor Mátyás 3 népes és egy üres /totidem déserta/ telket, Kürtesy Zsigmond 1 népes és 8 elhagyott, Söttér János 3 népes, Kiss János szintén 3 népes, Thúl Mátyás özvegye 3 népes és egy üres, valamint Gyarmathy János 2 népes és szintén egy üres telket mondhat magáénak. A kilencedből az egyes földesurakra eső rész igen változó. A kocsmát, a mészárszéket és a malmot bérbe adják. A település lakosai katolikusok, van egy régi templomuk és parókiájuk. 1720-ban 25 összeírt családfőt találunk. Kétnyomásra művelt vetésterülete 128 pozsonyi mérőnyi. Rétje 36 kaszás nagyságú. Van 71 kapás régi és 18 kapás újteleptésű szőleje, melyek egy részét a dertefalviak és dányiak művelik. Erdeje elegendő, legelője pedig akkora, hogy lakosonként 4 öreg barom, és 8 juh ellátására alkalmas. A Zagyván lévő malom után 30 ft-ot fizetnek évente. Az 1730-as összeírás már városnak titulálja a települést, ahol Detrefalvával együtt 50 1/4 sessiót írnak össze, melyből az egész telkek száma 43, a féltelkeké 14 és van egy negyed telkes jobbágy is. E telek számból 9 egész és 8 fél jobbágytelek esik Detrefalvára. A kilencedért a heteddel és szőlődézsmával egyetemben évi 200 ft-ot fizet a lakosság. A korcsmából és mészárszékből 60 ft folyik az uradalom kasszájába, censusként pedig minden sessió 1 ft 50 kr-ral tartozik. (Lásd 5. térkép) Lőrinci Egy mérföldre Hatvantól a Zagyva partján fekvő falu. A Rákóczi felkelés alatt rendkívüli pusztulást szenvedett. Bár Benkovics püspök által végrendeletileg a Váradi Káptalanra hagyatott, később a hatvani uradalomhoz csatolták és Salm herceg tulajdonába adták. Területe tágas, szántóföldje, rétje, legelője elegendő szőlőhegye pedig gyönyörű. A lakosok a kilenced, a robot és a census megváltásáért együttesen 150 forintot fizetnek. Az összeírás a jobbágytelkekről csak annyit közöl, hogy jelentéktelen számúak. A két kőre járó malmot, a mészárszéket és a kocsmát szerződés szerint évi 150 fotintért bérli a lakosság idősebb báró Sándor Gáspártól. Lakosai katolikusok, van templomuk és parókiájuk. 1730-ban 18 egész, 9 fél és 9 negyed telkes jobbágy él a faluban. Censusuk évi 100 ft, a kilencedért és a bordézsmáért szintén 100 ft-ot fizetnek. A sörházat, mely ekkor teljesen újonnan lett javítva a sörfőző bérli évi 170 ft-ért, míg a mészárszéktől és a kocsmától 35 ft folyik be. így éves bevétele 405 ft. A falu határában két kőbánya működik. (Lásd 6. térkép) Szántó Nógrád megyében fekszik a Zagyva partján egy mérföldre Hatvan városától. A település
