Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Bakó Ferenc: Kőbe vájt építmények a Mátra környékén

kúttal együtt, amely egy időben búcsújáróhely is volt. A régi falu 1683-ban pusztult el,

92 de a hívek tiszteletében álló kegyhely, kút és a Szentkeresztnek nevezett remeteség megmaradt. A remete feltehetően a kegyhely gondozója volt, amire a mátraverebélyi Szentkútról tudunk példát. Mindezek ismeretében valószínűnek tartom, hogy a remetebarlang korábban is megvolt, a kegyhely kútjának Szentkereszt elnevezése pedig igen korai képzeteket ébreszt.

93 A kutatás folyamán az eddigieken túl még számos adat, összefüggés került felszínre, mind a bortárolás, mind az egyházi élet területén. A megismert pincék legnagyobb része a XVIII-XIX. században épült, de az ennél újabbakkal ez esetben már nem foglalkoztam. További vizsgálatok lennének még kívánatosak egyes jelentősebb építmények, pincecsoportok tudományos megismerésére: Gyöngyös, Gyöngyöspüspöki, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján (Fajzat), Rózsaszentmárton, Abasár, Visonta területén. A remeteség lappangó emlékeit pedig a közölt földrajzi nevek útján lehetne tovább kutatni. Összefoglalóan elmondható, hogy ezek az építmények a magyar művelődéstörténet és vallástörténet megörökítésre, megbecsülésre érdemes értékei.

94 Irodalom BAKÓ Ferenc 1969 Település, népi építkezés, Klny. Heves megye műemlékei I. című kiadványból 427-254. 1975 (Szerk.) Visonta. Fejezetek a falu történetéből. Eger 1975 Visonta településtörténete és népi építkezésének sajátosságai. In: Visonta 23-68. 1978 Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén. Bp. 1989 A palóc néprajzi csoport eredete, etnikai összetevői. Az Aba nemzetség. Palócok I. 100-106. Eger 1994 Kompolt község településnéprajzának vázlata. Studia Comitatensia 23. 173-185. BARNA Gábor 1996 Remeték a XVIII. századi egri egyházmegyében. Kézirat. BÁN Péter 1988 Dézsmajegyzékek 2. Heves- és Külső-Szolnok vármegye. A Heves megyei Levéltár forráskiadványai I. (szerk. KOVÁCS Béla). Eger. BODNÁR László 1997 Az egri és a mátraaljai történelmi borvidék. Eger. DAMÓ B. Judit 1997 Szentkúti barlangok. Eger. DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál (Szerk.) 1969-1972 Heves megye műemlékei. I-III. Budapest. Rövidítése: Top. 92 SOÓS Imre 1985. 31 1. 93 GYURKÓ János 1982. GYŐRFFY György a kérdéshez fűzött megjegyzésében utal arra, hogy a Szentkereszt patrocinium 1018 után terjedt el Magyarországon. 64. 94 A remetékkel kapcsolatos, levéltári és irodalmi forrásokból származó ismereteket BARNA Gábor (1996) foglalta össze. - Heves megye területén a remeteségre utaló földrajzi neveket közlik a következő helységekből: Bélapátfalva, Eger, Gyöngyös, Istenmezeje, Ivád, Parádsasvár, Pétervására, Recsk, Tarnalelesz, Verpelét (Pelléné 1970-1980.). A barlangban lakástól függetlenül a remete életforma századunk derekáig is megmaradt. Bujákon pl. a Kálvária melletti kunyhóban az 1960-as évekig lakott egy remete, akit a nép Vilmos bácsinak nevezett. A hírt Csiernyikné Horpáczi Gertrúdnak köszönöm.