Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Bakó Ferenc: Kőbe vájt építmények a Mátra környékén

13. kép Dobi pince, Tarnaszentmária Istenmezeje határában a már említett Vállóskő - Noé szőlején kívül a múlt században Pesty Frigyes még két földrajzi nevet örökített meg: ezek Szentkút és Képlápa, de az 1960as években már a kutatók őket nem találták meg.

65 V. Távolabbi helyek nyugatra, a Zagyva völgyében Apc A völgy egyik nevezetes települése az iratokban 1246 és 1484 között többször szerepel, Mátyás király uralkodása alatt mint mezőváros. Birtokosai a középkorban köznemesek, a XVII. században 4 család, a XVIII. században pedig Grassalkovich herceg válik főbirtokossá. Története folyamán mindig szőlőtermelő falunak tűnik fel, pl. 1548-ban 28 család 656 icce bor dézsmáját adta be. 1770-ben a szőlőskerteket 127 helybeli és 21 idegen műveli, a szőlők területe 1866-ban 220, 1936-ban pedig 125 hold.

66 Bár a bortermelés jelentős mértékű volt, a forrásokban pincéről alig történik említés. Az a történeti tény, hogy a XVIII. sz. elején - és bizonyára korábban is — a település déli végén egy ,,nagy kúria" volt Detrefalva néven, az északin pedig DANCZER néven, valószínűvé teszi egy-egy nagyobb pince hajdani létezését.

67 Erről azonban a műemléki bejárások idején 65 PELLÉNÉ I. 31. 66 SOÓS Imre 1975. 78-79, BÁN Péter 1988. 279-280, LADÁNYI István 1936. 134. 67 SOÓS Imre 1975. 79.