Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Bakó Ferenc: Kőbe vájt építmények a Mátra környékén

egyházi birtok. Szőlőtermelését csak 1712-től ismerjük, amikor az egri püspök újjátelepíti a falut és a 20 kapás szőlőre 9 évi dézsmamentességet engedélyez.

53 Műemléki vizsgálatok során 1961-ben leírtam itt egy lyukpincét, eléje épített borházzal a Petőfi u. 31. szám alatt, amit a helybeliek dézsmaháznak neveztek. Az épület keletkezésének időpontját akkor a XIX. sz. első felére becsültem, de utólag valószínűnek tartom, hogy maga a pince ennél egy évszázaddal korábbi és készítése összefügghet az 1712. évi szőlőtelepítéssel.

54 1995-ben az építményt újra megvizsgáltam és azt tapasztaltam, hogy a dézsmaház felső szintje már elpusztult, csak a földszintje maradt meg, viszonylag épségben. Innen nyílik maga a pince, de elvizesedve, elhanyagoltan. A vulkáni tufába vájt építmény felméréséből megállapíthattam, hogy a szájától hosszú, lépcsővel ellátott torok vezet le a pincébe. Innen balra szabályos négyzet alakú fülke nyílik, a torok végén pedig ugyancsak négyzetes alaprajzú helyiség. Ehhez a jobb oldalon egy vele hasonló méretű toldás, bővítés csatlakozik. A pincéről elmondható, hogy a falak és mennyezetük felülete durván kialakított: a csákányvágások nyoma ritka és egyenetlen. A földrajzi nevek között szerepel a belterületen a Pincecsoport (Petőfi u. 19. sz.), a határban pedig a Pincevőgy (98), illetve a Barátok laposa (71).

55 Nincs a földrajzi név kataszterben az, hogy a Pincevölgyben látható egy Remetebarlang, aminek a szája mellett kőbe vájt kaptárfülke is van. A topográfiában így írtam erről: „A határban, a Pincevölgyben egy tufába vágott barlang húzódik meg, melyet remetebarlangnak tart a hagyomány"?

6 Dob, Dobi puszta A Tárna völgyének keleti teraszán, Verpelét és Tamaszentmária között fekszik Dob, aminek nevét a mai monográfiák már nem is tartalmazzák. Kivételt képez a megye földrajzi név gyűjteménye, ahol mind a két településen megtalálható. Verpeléten Dobi (71), ezzel a megjegyzéssel: ,,érseki uradalom volt", Dobi pince (72), Dobi szél (73). - Tarnaszentmárián pedig Dobi, Dobi telep (5) a belterületen, és a határban: Dobi belső hely (45), Dobi erdő (30), Dobi erdőség (25).

57 Úgy tűnik, Dob település ismeretlen időben ketté vált, de a történelem folyamán inkább Tarnaszentmáriához tartozott. A helynév formája Dob, Dobi puszta a középkorban is előfordul, amelyet 1430-ban az egri püspök szerzett meg.

58 Az 1551. évi, első urbáriumban földje elhagyatott, de az egri püspökség földesúri birtokai között szerepel.

59 Pincetörténeti kutatásom kiterjedt erre a területre is, mert itt riolit-tufába vájt építmények nyomára bukkantam. A Tamaszentmáriát és Egerszólátot összekötő országút mellett egy ilyen jellegű építménycsoport, tanya terül el, amit 1996-ban megvizsgáltunk és dokumentáltunk. Megállapítottuk, hogy az egykori barlangépítmények erősen lepusztultak, homlokzatuk, eléjük a bejárattal már megsemmisült, de a megmaradt belső részeket még meg lehet tekinteni. A mintegy 40 méter hosszú, 6-8 méter magas tufa (homokkő?) falban egykor 5 építmény volt bevájva, s ezek valószínűleg borospincék voltak. Innen északra, egy 53 SOÓS Imre 1975. 138. 54 Top. I. 509-510. 55 PELLÉNÉ I. 169-172. 56 Top. I. 599. 57 PELLÉNÉ I. 144, 166. 58 KOVÁCS Béla 1987. 129. 59 SZEDERKÉNYI Nándor II. 365.