Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Bakó Ferenc: Kőbe vájt építmények a Mátra környékén
pincének is neveznek. Története részletesen nincs még feldolgozva, de a hagyomány szerint a napóleoni háború után francia hadifoglyok iszapkőbe vágták. BODNÁR László szerint hossza 271, szélessége 6 méter, befogadóképessége pedig 80.000-100.000 akó volt. 36 Megfigyeléseim szerint bejárata klasszicizáló, fehérre meszelt borházból nyílik, hosszú főágához jobbról ácskapocs alakú mellékág csatlakozik. Államosítás idején a Borhy családé volt, majd a termelőszövetkezet vette birtokba és a hosszú ágat átalakította: meghosszabbítással északi végét a Széchenyi utcára vezette ki. A termelőszövetkezeti, Adorján pincét is megváltoztatták, ebből keskeny átjárót vágtak a Nagypincébe. Gyön gyöspata A település székhelye volt a X. században az Aba nemzetség első ismert elődjének, Pata vezérnek, majd a patai főesperességnek. Temploma a XV. században épült, de helyén korábban már állt egy kisebb templom, amelynek alapjait régészeti kutatás tárta fel. Mind a keresztény egyházszervezet korai jelenléte, mind az Abák elődeiként tisztelhető Kabar törzs történeti hagyományai révén feltételezhető, hogy Patán igen korán termeltek szőlőt és szűrtek bort, amit a régészet is kimutatott. 37 Tekintettel mindezekre, a barlagépítmények kutatási programjában indokoltnak láttam a falu borpincéit is megvizsgálni. Ez azonban a körülmények miatt csak igen rövid ideig tarthatott, ezért a kutatás nem tekinthető befejezettnek. Népi használatban lévő pincék 3 csoportban húzódnak a falu szélén (Váralja, Pipis hegy, Nyitra) de én - bejelentésre - egy, a falu közepén, a Danka patak partján, a Váralja úton fekvő pincét tekintettem meg az Arany János u. 10. számú telken. A hosszú, lejtős telek felső, hátsó részén a jómódú Maka család lakóháza áll szobával, konyhával és kamrával. A szoba alatt, de még a föld felszínén borház helyezkedik el és abból nyílik a keményebb homokkőbe vájt pince. A részben még rakott kőfalazatú borházból lépcsős lejárat vezet a lyukpince első fiókjába, onnan széles nyaktagon át jut az ember a másodikba, majd ugyanúgy egy harmadikba. Innen még egy fiókot indítottak el, de a vágást abba hagyták, bizonyára azért, mert beomlott. Az átjáró nyílásokat minden esetben kváredkővel ívesen rakták ki. Amint a felmérési rajz mutatja, a pince végén 12 méter mélységből szellőző lyuk vezet a felszínre. A borház egyébként lapos mennyezetű, bor csak az első fülkékben van. A pince vágásának, készítésének időpontja ismeretlen, de a tulajdonos, Bemáth Nándor úgy mondja, hogy a pince a házzal együtt hajdan a plébániáé volt, a lakást utoljára a kántor használta. Hagyomány szerint a pincét a patai templommal egy időben vágták. Hasonló benyomásokat és infonnációt nyertem a szomszédos, Arany J. u. 14. számú telek pincéjéről is, amelynek tulajdonosa az egykor kisnemes Maka család volt. Itt azonban a pince a telek belső részén, a ház mögött van. Az első fiók még föld fölé épített dongaboltozatú, amelynek jobb sarkából indul a pince torka, ehhez beljebb mind a két oldalon kisebb-nagyobb ágak, fülkék csatlakoznak. - A patak partján, az említett két pince mellett még sorakozik néhány, amelyek vizsgálata tanulságos lenne. 38 A földrajzi nevek katasztere említi a belterületen a Pipis hegyet vagy Ady E. utcát (46) és külön a Pipishegyi pincéket (49). Ezekben állítólag „többszáz évesek is vannak". Felsorolják még a Kálmán házat vagy Kálmán kocsmát, ahol „az épület alatt több pince van" (55), és röviden utalnak az Alszögi pincékre (143). 36 BODNÁR László 1987. 278. 37 SZABÓ János Győző 1983. 38 A Maka nemzetség már a középkorban Patán lakott. SOOS Imre 1975. 232.