Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Bakó Ferenc: Kőbe vájt építmények a Mátra környékén

6. kép Visonta, pince felmérési rajzai Domoszló A XVII. sz. végétől kezdődően szlovákokkal betelepített falu gazdasági életében a szőlőés a bortermelés jelentős volt és ma is az. 1936-ban 510 hold szőlőbirtok volt Domoszlón és ugyanakkor 5 borkereskedő is élt itt. Korábban, a XVIII. sz. végén 15 nemesi család birtokolta, közöttük legnagyobbak a Haller, a Baldácsy, az Orczy, és a Gosztonyi famíliák voltak.

22 Ebből következik, hogy a belterületen és a határban több jelentős pince van, illetve volt a múltban. A földrajzi nevek tanúsága szerint pincék csak a belterületen készültek, a határban nincs semmi nyomuk. Az Illés pince egykori tulajdonosáról kapta nevét (16), a Pendelka (65) szlovákul pendely néven pedig egykor több pince volt, de beomlottak, már csak emlékük él. Horváth János őseinek volt itt birtoka, ahova a hagyomány szerint táncolni jártak a fiatalok és „egyszer egy lánytól tánc közben leesett a pendely. A lány szégyellte felvenni, s így bál után kiakasztották a pince melletti fára, s ott is volt mindaddig, amíg tönkre nem ment." A Flejsman-pince (72) - legutóbb a termelőszövetkezeté, egyesek szerint ,,már az 1800-as évek óta megvan". A Csépány pince tulajdonosáról kapta nevét (76), az Állami gazdaság pincéjének (77) története ismeretlen. A belterület délnyugati szélén húzódó Pincesoron (130) 11 korunkban is használt építmény található. Fontosságát jelzi, hogy az odavezető útnak Pince út a neve, ami később Úttörő útra változott.

23 22 LADÁNYI István 1936. 152, SOÓS Imre 1975. 148. 23 PELLÉNÉ IV. 52-61.