Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Csiffáry Gergely: A solymosi malomkő
A malomiparban bekövetkezett XIX. századi változások alapvetően befolyásolták az évszázadokon keresztül virágzó malomkőfejtést és kőfaragást. Az első döntő jelentőségű változást a gőzmalmok megjelenése okozta. Magyarország malomiparában nagy fordulatot nem az 1835-ben felépített nagysurányi műmalom, vagy a rövid életéi soproni gőzmalom okozta, hanem a pesti hengennalom felépítése. A„Pestii József Hengermalom Társaság" gr. Széchenyi István kezdeményezésére 1839-42 között épített malmot. Ez a József nádonól elnevezett létesítmény nem a gőzerő alkalmazásával, hanem azzal vált úttörővé, hogy malomkövek helyett először használt hengereket. Előtte egyetlen malom, a svájci Frauenfelden létesült üzem tett sikertelen kísérletet a hengerőrléssel. A pesti hengennalom kis acéllemezeket használt. A pesti hengermalomban bevezetett újfajta őrlésnek az 1870-es évekig alig akadt követője. A malom korszerűsítésére és egyben újfajta hengerek előállítására vállalkozott Mechwart András (1834-1907), a Ganz gyár igazgatója, amikor a Wegmann Frigyes-féle porcelán hengerszékek alapul vételével öntött vasból konstruált hengerszékeket. Ez a találmány szorította ki végleg az évszázadokon át használt malomköveket. Mechwart András 1876-ban szabadalmaztatta az ún. magas őrlésre alkalmas kéregöntésű hengerszékét, s találmánya csakhamar az egész világon elterjedt. 70 Összegzés Az 1830-as évek végéig műszakilag legfejlettebb malomtípusnak a vízimalmok számítottak, viszont mellettük a legelterjedtebbek a szárazmalmok voltak, és ezek látták el nagyobbrészt a lakosságot a malomkövek között őrölt liszttel. Malomiparunk az 1860-as évek elején, de főleg a kiegyezést követően indult óriási fejlődésnek. 1. sz. táblázat Magyarország malmai Év Malmok száma Ebből: gőzmalom 1860-ig - 25 1863 71 22132 147 1873 72 24956 492 1885 73 17277 910 1895 74 20005 1723 1906 75 17304 1908 70 Magyarország malomipara 1894-ben. 1896. 7-8. - A hengerőrlést vagy ,,magas" őrlést utóbb ,,magyar őrlés "-nek is nevezték. E találmány lényege a következő. A hengerszékben a kemény, rovátkolt acélhengerek nem szétzúzzák, hanem széttépik a búzaszemet, s annak belső lisztes része kifordul, s a héj elkülönül. A lisztbe nem kerül korpahéj-rész, ezért szép fehér lesz. A régi rendszerű, ún. ,,parasztőrlés" összezúzza a gabonát és a korpát a liszttől szitákban különítik el, de a korpa és a liszt tökéletes elválasztása soha sem sikerült, ezért a liszt egy kicsit mindig barna maradt. 71 Malmok összetétele: gőzmalom 147, műmalom 70, hajómalom 4301, patakmalom 9173, szélmalom 475, szárazmalom 7966. - SZTERÉNYI József 1901. 8. 72 Malmok összetétele: gőzmalom 492, vízimalom 17249, szélmalom 854, szárazmalom 6361. - SZTERÉNYI József 1901. 10. 73 Malmok összetétele: gőzmalom 910, vízimalom 13520, szélmalom 650, szárazmalom 3197. - SZTERÉNYI József 1901. 10. 74 Malmok összetétele: gőzmalom 1723, gőz- és vízimalom 120, vízimalom 15417, szélmalom 712, szárazmalom 2032. - SZTERÉNYI József 1901. 10. 75 RÉMIÁS Tibor 1989. 133.
