Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Csiffáry Gergely: A solymosi malomkő

7. kép A Kis hegyi bánya egyik üregében látható egyik félig kifejtett malomkő. Adamik Miklós felvétele, 1976. ma is láthatóak a felszínen. A kis-hegyi Malomkőbarlang az 1890-es években már teljesen elpusztult.

65 A helybeli malomkőfejtés a XVII-XVIII. században a Csáki-hegyen is folyt, s ennek nyomaiként keletkezett üregek, barlangok ma is megtalálhatók a terepen. A mesterségesen kivájt üregekben még látszanak a félig kifejtett, lehasított és otthagyott malomkövek. (Lásd: 9. kép.) Az I. világháború után - 1920-ban - alakult meg a Mairovitz és Barna-féle egyesített kőbánya vállalatok jogutódjaként a Solymosi és Farkasmályi Kőbánya Rt. Ez a gyöngyösi székhelyű vállalat 1936-ban is gyártotta a kemény, de jól faragható kőzetből a malomkövet.

66 Az első világháború után nagy fellendülés következett be. Ebből az időből származik a kőbánya ,,Lila kőbányaként" való elnevezése, amely a kibányászott kő színére utal. Ez időben már a követ robbantással jövesztették. Az így kitermelt nagyobb kődarabokból kerültek ki azok a hasított kövek, amelyek további megmunkálásra alkalmasak voltak. Készítettek szegélyköveket, lépcsőket, szobortalapzatokat, mellvédeket, ablakpárkányokat, 65 LEGÁNYI Ferenc: Múzeumi napló. I. 421. 66 LADÁNYI Miksa 1936. 184.