Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Csiffáry Gergely: A solymosi malomkő

5. kép Gyöngyössolymos határának térképe a Kis hegyi malomkőbányával. Hazael Hugó rajza 1755-ből. HML. Térképtár. Érseki térképek. 6. Az 1799-es püspökségi leltárban szerepel a kőfejtő háza, amely kőből épült, fapadlója volt. Ez a zsindellyel fedett épület 3 szobából, 2 konyhából, éléskamrából, 20 akós pincéből állt, s a kővágó költségén épült.

58 1803. május 13-án Kitaibel Pál ezt írta a naplójába: ,,A Solymosi kőbányákban látható kőzet (...) egészen más, mint a gyöngyösi. Ajtófélfának, ablakkeretnek, alapzatnak dolgozzák fel. Alatta más kőzet is akad (...) tiszta vörösesbarna, ez keményebb és malomkőnek dolgoz'zákfel".^ A kőbányászathoz használt vasszerszámokat állandóan élesíteni kellett. Erre a célra a bánya mellett felszerelt kovácsműhely működött. A község 1854. évi összeírásában megtaláljuk a helyi kő- és malomfejtővel kapcsolatos építményeket; 2 kovácsműhelyt lakásokkal, a kőfaragó házát s egy urasági házat a kocsisok részére,

60 akik a követ fuvarozták. 1868-ban még rendszeresen készítették a malomkövet.

61 1904-ben az itt fejtett kő mennyisége naponta 10-15 igáskocsi, viszont nagyobb megrendelések alkalmával 100 igás szekér is szállította a követ az Alföldre. A követ nyersen és faragott formában Szegedre és Szol58 HML. XII-3/a/86. Liber. 79/2 Eszterházy leltár, 1799. 655-656. 59 GOMBOCZ Endre 1945. 2. 706. 60 NAGY Gyula 1964. 133. 61 MONTEDEGÓI ALBERT Ferenc 1868. 392.