Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Horváth László: Adatok a gyöngyösi zsidóság újkori történetéhez

6. fotó. A vágoda bejárata. Horváth László felvétele 1995. Az 1848. március 15-i pesti forradalom kitörésekor úgy tűnt, országosan is eljött az emancipáció régóta várt pillanata. A "12 pont" negyedike ugyanis polgári és vallási tekintetben is a törvény előtti teljes egyenlőséget követeli. Amikor viszont Pozsonyban az országgyűlés megszavazta az új törvényt, amely valláskülönbség nélkül ad választójogot a polgároknak, a diéta városában föltámadt a középkor. Március 19-én a főként iparosokból álló tömeg megtámadta a pozsonyi zsidóházakat. Az országgyűlés követei annyira megrémültek a zavargásoktól, hogy a már elfogadott törvényt a diéta megváltoztatta. Csak a "törvényesen bevett vallásúak körére" szűkítik le.

61 Ez a hirtelen támadt és új tápot kapott zsidóellenesség megyénkben is jelentkezett. Egerben a tömeg egyszerűen ki akarta kergetni a városból a zsidókat. Itt egy ügyvéd tüzelte a polgárságot, arra szólítva fel a háziurakat, hogy házaikban zsidót semmilyen körülmények között meg ne tűrjenek. Egerben azonban alig 7 éve laktak zsidók. Nem alakult ki még az együttélés legtöbb szabálya és gyakorlata. Tudatos hangulatkeltéssel a forradalmi lelkesedésnek, tettvágynak ellenük hangolása nem volt nehéz feladat.

62 Gyöngyösön azonban a hangulat ezekben a napokban leginkább közömbösnek mondható. 1848. januárjában itt már összecsaptak az érdekelt felek a szokásos piac-ügy kapcsán. A vádak repertoárja ismét bővült. Ekkor a fő bűn az volt, hogy a zsidó kereskedők a vasárnapi munkaszünetet nem tartják meg.

63 Ezzel mintha el is lőtték volna a puskaport, mert zsidó források szerint a város mintapéldája volt a forradalmi időszak felekezeti békéjének. Egy pesti németnyelvű zsidó lapban 1848 májusában a gyöngyösi rabbi lelkendezve számolt be 61 GONDA László 1992. 83. 62 Nemzeti Újság 1848. ápr. 16. 4. 63 HML. GYVL. V-101/b/24. XXXI/49. Vásár biró jelentése (1848.)