Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Horváth László: Adatok a gyöngyösi zsidóság újkori történetéhez
gyöngyösi zsidóság megmaradt egyébként azután is a közkórház jelentős támogatójának, miután 1854-ben létrehozta saját zsidó kórházát, a patakpart zsinagógával szemközti oldalán. 45 A kutatás aránylag kevés figyelmet szentel a helyenként megtalálható adó-összeírásoknak. I. Lipót még 1698-ban vezette be a "taxa tolerantialist", vagyis az ún. türelmi adót. Ez az adó a középkori német jogelvre épült: a zsidó, amiért megtűrték a birodalomban, külön adót fizetett a kincstár részére. Mária Terézia uralkodása alatt az új adónak a jellege megváltozott. Az örökösödési háború terheinek fedezésére, szinte évente emelkedő összeggel, egyfajta hadisegély jelleget kapót. Innen származik a zsidók által használt neve, a Malkah-Geld (királynő pénze). A legtöbb megye rendszeresen tiltakozott ellene, de voltaképpen ez az adónem egészen 1846-ig fennmaradt. Még II. József sem tudott lemondani erről a bevételről, a reform gondolkodása itt abban merült ki, hogy a nevét "kamarai adóra" módosította. 46 Gyöngyös esetében ez a türelmi adó összeírás több katonai évből is feltalálható. Az 1841/42-es esztendőben 144 adózó családfőt írtak össze Gyöngyösön. A kivetett türelmi adó igen jelentős összeg, 2194,89 Forint. Az összeírás más következtetések levonására is alkalmas. Előrehaladt a zsidóság ingatlanszerzése a városban. A 144 főből 28 már "tulajdon házában" lakik. A földesúri ingalanok még jelentős szálláslehetőséggel bírnak a családok számára (Orczy-ház 2; Grassalkovich-ház 4 családnak biztosít szállást, s igen nagy támogató a zsinagógát építő Rabi familia is 4 családdal). De már feltűnik a gazdag zsidók telkén meghúzódó hitsorsos is a forrásban. Gutmann Ábrahám 5 család, Krompergerék pedig 4 család szállását biztosítják. 47 A felekezet vagyoni jobblétét mutatja, hogy az összeírt 144 adózó a családtagok mellett foglalkoztat 109 cselédet, 39 szolgálót és 32 szolgát is. 1842/43-ban készült adózók összeírása már 159 családfőt tartalmaz, s már 34 család tulajdon házában lakik. 48 A városi tanács egyébként törvénytelenül felsrófolta a zsidók türelmi adóját. A városnál már 1841-ben tiltakoztak az izraeliták, de ott meghallgatásra nem találtak, "...kik adójukat fizetni vonakodtak több rendbéli exequált holmikat hordatván el, melly et ...15 napok alatt ki nem váltandja, többet igérési árverés útján lészen eladandó leendő köz hirü tétele elhatároztatott. " 49 Ezt követően a zsidók már a Helytartótanácsnál tiltakoztak, hogy "...szer felette adóbeli terhelteié s ekrül felmentessenek..." Az ügy kivizsgálására bizottság is érkezett Gyöngyös város bírájához, Csiba Antalhoz. 50 Ezen kivizsgálás jótékony hatásának tudható be, hogy a következő évi adóalap összeíráskor előre bocsáttatik az a mondat: "Az 1841/2 és a 1842/3ik Évi adó ki vetés hibázik" Az 1843/44. évi felmérésnek a hatóköre máris csak 92 családfőre csökken. 51 Az egyébként ekkor már rég halódó adónem utolsó kivetési esztendejében - 1846-ban -, pedig már csak 675 forint hajtatott be a gyöngyösi zsidókon türelmi adó címén. 52 Ez jelentős eltérést mutat az alig három évvel korábbi 2194,89 forinthoz képest. A küzdelem a város vezetése és a betelepült zsidók között szakadatlanul folyt. A város Prothocollumaiban nyomonkövethető, hogy valóságos rituáléja alakult ki a piacon való árusítás problémakörének. 1800-tól évente többször is szorgalmazták a keresztény árusok, hogy 45 JAKAB Jenő 1943. 5. 46 HML. IV-417/46. Letétek, 2438. 47 HML. GYVL. V-101/b/47. LIII-79. Zsidók összeírása 1841/42. 48 HML. GYVL. V-l 01/b/47. LIII-80. Zsidók összeírása 1842/43. 49 HML. GYVL. V-101/a/14. 39. A hadiadó fizetését megtagadó zsidók javainak árveréséről rendelet (1841.) 50 HML. GYVL. V-101/b/400. CCCCXLII/11. Zsidók adóterhei (1843.) 51 HML. GYVL. V-101/b/29. XXXVII/15. Zsidók adóalapjának összeírása (1844.) 52 ÚJVÁRI Péter 1929. 331.
