Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Horváth László: Adatok a gyöngyösi zsidóság újkori történetéhez

4. fotó Az eredeti boltozatrendszer maradványai a zsinagóga padlásán. Horváth László felvétele 1995. erős kötődés jele is volt. Nem véletlen, hogy majd csak az asszimilálódott zsidó nagypolgárok azok, kik ezt a térséget elhagyva - főleg a XX. században már -, a város távolabbi pontjain építették föl villáikat. Az 1815-ben elért legfontosabb vívmány mégsem a zsinagóga előkészítése, hanem a városi ingatlanszerzés kiharcolása volt. "...Az izraeliták ingatlan vagyont 1815 évtől kezdve a mai napig birtokolnak - jelenti a polgármester 1854-ben, mikor a zsidók kórház céljára volt nemesi telket és ingatlant akartak vásárolni. Gyöngyös városában a fentebb említett időtől kezdve folytonosan mind nemesi mind polgári vagyont megszorítás nélkül szereztek, és birtokoltak. Hirsch Lipót a 12 szám alatti házat 1830 évtől, Bekkér Ábrahám 1820 évtől... és még többen nemesi szabad ingatlan vagyont birtokolnak; - továbbá Veizberger Jósef 1830 évtől, Brack Aron 1847 évtől... és még többi itt meg nem nevezettek polgári ingatlan