Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Dénes József-Nováki Gyula: Őskori várak a Mátrában

ilyen „kőgarádokban". A „védővonalakat" egységes elképzelés szerint építették volna. „1888 okt. 2-án akadt kezembe az ariadnefonal" - írja.

9 Aznap a gyöngyössolymosi Kishegyen járt, itt figyelt fel a ma ismert egyetlen mátrai hosszanti „védővonal" kezdetére. Véleménye szerint a „kőgarádok" mindenütt „ősvárakra" támaszkodtak, egy egységes védelmi koncepció részeként. Bartalos a Mátra „ősvárainak" listáján csaknem az összes ma ismert késő bronz- és középkori várat felsorolta.

10 Munkájához előbb Kandra Kabos,

11 majd egy gyöngyösi tanárokból (Pásztor József, Stiller János, Vargha Tivadar) álló csoport csatlakozott.

12 Bejárták a legtöbb mátrai várhelyet, azokról alaprajzokat, távlati rajzokat készítettek. Levelezésben álltak Soós Elemérrel is, aki országos várkutatásai keretében Benevárról

13 és Gyöngyöspata váráról tett közzé dolgozatot.

14 Pásztor „Heves megye várai" címmel 15 részes cikksorozatot írt a Gyöngyösi Újságban

15

, majd a gyöngyösi főgimnázium értesítőjében Gyöngyössolymos monográfiáján belül a várakkal is foglalkozott.

16 Vargha Tivadar a mátrai várakról kezdett sorozatot a Turisták Lapjában.

17 Összefoglalóan azt mondhatjuk erről az időszakról, hogy a sok terepmunkához képest sajnos igen kevés adatot publikáltak, és ezt a keveset is szinte kizárólag helyi kiadványokban. Ennek a fontos kutatástörténeti periódusnak sajátos utórezgései Pásztor kései munkái.

18 A mátrai várkutatás harmadik, napjainkig tartó időszakában először azok az ásatások hoztak új eredményeket, amelyeket Pámer Nóra Kisnánán,

19 Gádor Judit Szuhán,

20 Kovács Béla Gyöngyöspatán folytatott.

21 A mátrai várak újabb útikalauzokban is szerepelnek, de gyakran a korábbi irodalom tévedéseivel együtt.

22 Legfrissebb fejleményként a MátrafüredBenevár 1982-ben kezdődött, Szabó J. József vezetésével végzett feltárást,

23 és Dénes József 1983. évi sáncátvágását említjük a mátrafüredi Muzsla-tetőn.

24 A mátrai várak kutatása tehát nagy múltra tekinthet vissza. Azonban a régi, többnyire csak futólagos leírások és a kormeghatározások igen sok bizonytalanságot rejtettek magukba. Nem volt más megoldás, újból be kellett járni valamennyi várat és a régészeti-történeti kutatások mai eredményei alapján ezek kiértékelését elvégezni. Ezt a munkát a szerzők közül Dénes József vállalta magára, aki 1981-1983 között Skerletz Ivánnal valamennyi őskori és középkori várat felkereste és vázlatos felmérésüket is elvégezték. Dénes József az eredményeket 1984-ben egyetemi szakdolgozatában írta le, a középkori várakról pedig két rövid közleménye jelent meg.

25 Hátra volt még a várak részletes geodéziai felmérése. Ezen a téren Sándorfi György tette 9. BARTALOS Gyula 1910. 117. 10. BARTALOS Gyula 1909. 436. 11. KANDRA Kabos 1890 12. PÁSZTOR József 1911. I. 13. SOÓS Elemér 191 l/a 14. SOÓS Elemér 1911/b 15. PÁSZTOR József 1911 16. PÁSZTOR József 1913 17. VARGHA Tivadar 1913 18. PÁSZTOR József 1928, 1929, 1933 19. PÁMER Nóra 1967-1968, 1975 20. GÁDOR Judit 1970 21. KOVÁCS Béla 1974 22. Vártúrák 1975, FEHÉR Miklós 1978 23. SZABÓ J. József 1990 24. DÉNES József 1984 25. DÉNES József 1984, 1985, 1990