Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Horváth László: Adatok a gyöngyösi zsidóság újkori történetéhez
számol be, hogy a Chevra Kadisa Egylet is már 1795-től működött a városban. 19 Ez az egylet valósággal korjelző szereppel bír, mert mindenhol a tartós megtelepedési időszak első jelentős közösségi szerveződése. Feladata egyébként nem más, mint a halottak eltemetése a hagyományos szokások szerint, de a hitközségnek amolyan előzményét is látnunk kell benne. A Magyar Zsidó Múzeum a kiállításában is szerepeltet egy Chevra emléklapot, mely Gyöngyösön készült 1800-ban. A szines kép a szentegylet munkájának 16 pillanatát eleveníti meg az elhalálozástól, a rituális sírbatételig. 20 Az egri püspök 1797. augusztus 11-én elutasítja a gyöngyösi zsidók zsinagógaállítási kérelmét. 21 Rá pontosan egy héttel a város szintén határozatban utasítja el a kérelmet. 22 Ugyanebben az évben rendelkezik Gyöngyös a betelepült zsidók összeírása tárgyában. Ez az 1797. évi kimutatás azért páratlan, mert segítségével megközelítően pontos képet kaphatunk a betelepülők számáról és származási helyéről. Sőt, más jellegű információval is szolgál az összeírás. A letelepedni vágyók - az ingatlanszerzési tilalom miatt -, meg kellett hogy elégedjenek kezdetben az "albérlettel". A legtöbbjüknél feltüntették azt is, hogy kinek a házában lakik. 23 "A Tettes Nemes Gjundős Warasaban lakos Zsidóságnak" összeírásában 25 családfő szerepel. Családi állapot nincs feltüntetve, a zsidó összlakosságra így csak következtethetünk. A "nős" jelző e tárgykörben sokszor félrevezető. Az a gyakori ugyanis, hogy a letelepedő egyenlőre családját hátrahagyva kért és kapott letelepedési engedélyt. Mindezzel együtt megállapítható, hogy Gyöngyös legkorábbi ismert zsidó betelepülőinek többsége - születési helyüket tekintve -, elsősorban a szomszédos megyékből származik. Legtöbben magából Heves vármegyéből költöztek be (28%) 24 , Nógrádból 24%, a szintén szomszédos Pest és Borsod megyéből 12% és 8%. Az ismeretlen területről érkezőkkel együtt - 3 fő -, ez már a betelepültek 84%-a. Felmerül a valószínűsége annak, hogy a közvetlen "szomszédból" ideköltözöttek jelentős hányada már korábban is állt gazdasági kapcsolatban a várossal. A betelepülők foglalkozása sajnos nincs részletezve. De az első tisztségviselők mégis megjelennek. A már említett Dániel rabbiról tsabai (vélhetőleg Hejőcsaba) származás derül ki, míg Lazar Jelbinek sakter Szerincset (Szerencs) tudja szülőhelyének. Kísérlet történt a városon belüli lakóhelyük azonosítására, egyenlőre sikertelenül. Nagyon sokan akár több zsidó családnak is szállást adnak. Igy legalább két családfő lakik Szőts Joseph, Tsilok Ferencz, Borosi Joseph és Antony Slosser portáján, de laknak még a "barom áláson" is többen. A növekvő feszültség a XVIII. század utolsó éveiben a forrásokban szinte kézzelfoghatóan kitűnik. A város 1799-ben hozza meg a zsidókra vonatkozó rendszabályait, melyeket még 1810-ben is változatlanul megerősítenek. 25 Maga a tény, hogy ilyen rendszabály-alkotásra sor kerül, utal a kérdés súlyára, a zsidó népesség számbeli gyarapodására. De a szöveg arra is rámutat, hogy a zsidók is kezdik megszervezni önmagukat. Az eddigi ösztönös önvédelmen túl, a forrás egyre erőteljesebb gazdasági és vallási érdekérvényesítést körvonalaz. "..Játtuk, hogy a' Zsidók naponkint nagyobb 's nagyobb rendetlenségeket követnének 19 ÚJVÁRI Péter 1929. 331. Minden további forrás egyébként voltaképpen erre a Zsidó lexikonra utal vissza. Nem kizárt , hogy az akkor még meglevő hitközségi jegyzőkönyvek valamelyike utalt erre a dátumra. 20 A gyöngyösi Chevra emléklap (1800) fényképe is megjelent már. Közli SCHEIBER Sándor 1984. 427. 21 HML. GYVL. V-101/b/47. LIII-73. Zsinagógát eltiltó püspöki levél. 22 HML. GYVL. V-l01/b/47. LIII-74. Zsinagógát eltiltó tanácsi határozat 23 HML. GYVL. V-101/b/46. LIII-52. Zsidók kimutatása (1797.) 24 Születésüket nézve 3 fő pásztói, l-l fő atkári, andornaki, domoszlói, szűcsi. 25 HML. GYVL. V-10I/b/47. LIII-75. Zsidókra vonatkozó városi rendszabályok. (1799.)
