Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Horváth László: Adatok a gyöngyösi zsidóság újkori történetéhez

1. fotó. A legrégibb zsidó síremlékek a gyöngyösi temetőben a XIX. sz. első feléből. Horváth László felvétele 1995. letelte előtt behajtani. Az ehhez hasonló utalások is a zsidóság - ezen belül is nyilván a budai zsidók -, igen élénk kereskedelmi kapcsolatait igazolják a térségben.

4 Heves megye műemléki topográfiája a gyöngyösi zsidó temetőben 1680-as évekből származó zsidó sírköveket említ. Ezt a szerzőnek a többszöri helyszíni kutatás után sem sikerült igazolnia. Vélhetőleg nyomdahiba okozta az elírást, mely azért veszélyes, mert több kiadvány is átvette.

5 ( 1. fotó) A törökök 1686-os legyőzése után Budán lemészárolták az ott élő zsidók jelentős részét. Ez a budai hitközség pedig az egész török birodalom legjelentősebb zsidó gyülekezete volt. Erre a félre nem érthető jelre a török hódoltsági terület valamennyi városából eltűntek a zsidók. Igy egy jó évtizedre Gyöngyösön is megritkultak a források. Mégis feltételezhető, hogy a városban egyfajta túlélést, megmaradást lehet kimutatni, hisz a harci cselekmények után pár évvel már szólnak a híradások gyöngyösi zsidókról. Sőt a jelek szerint tehetős diaszpórával kell számolni. Ennek oka az lehet, hogy a hódoltsági időkben a zsidók megtelepedése -lévén kedvelt céltáblái a magyar végvári katonaság pénzszerző vállalkozásainak -, a legtöbb helyen a török várőrség védőszárnyai alatt történt. Ilyen településeken aztán nyilvánvalóan a zsidóknak is távozni kellett a törökök menekülésekor. A gyöngyösi zsidóság viszont nem kötődött - távollétük okán nem is kötődhetett -, ilyen szorosan a megszállók világához. A források szerint épp ez volt a szerencséjük. Ezzel természetesen nem 4 FEKETE Lajos 1934. 62. 5 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. 190.