Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Szabó Jolán: Gyöngyös vásárai és piacai a 18.században
Még ugyanebben az évben a gyöngyösi zsidó kereskedők a szolgabíróhoz fordultak panasszal, mert a város elöljárósága az 1808. január 23-án kiadott engedélyét, mely lehetővé tette deszka sátorok félállítását, visszavonta, s helyükre egy helybeli, nem zsidó kereskedőnek adtak árulási engedélyt. Folyamodványuk visszakerült a tanács elé, ahol kategorikusan megtiltják a továbbiakban a sátrak emelését: "... Zsidónak semmi féle szin alatt Deszkábúl többé sátort tsinalni neengettessen,.." 45 1823-ban eltiltották őket a bőrkereskedéstől, majd 1829. november 5-én kijelölték országos vásárokon a helyüket: "Felolvastatott a' Helybéli Izraelitáknak Tanátsunkhoz intézett Esedező Levelek, mellyben az Országos vásárok idején fel állítandó sátraiknak a' vidéki Kereskedők előtt leendő helyheztetését kérik, melly kérések, mint helybéli adózó Lakosoknakfigyelembe vétetvén, e'hez képest a' Pápista helybéli Kereskedők után elsőség fog engedtetni." Közülük is azok élvezhettek elsőséget, akik korábban váltottak engedélyt árulásra 46 . Heti vásárokon csupán a pántlikás zsidók helyének kijelölését örökítette meg a jegyzőkönyv 1835-ben, amikor a Grassalkovich ház elől a Tornay ház elé költöztették őket (a mai Fő tér 10. sz. alól a 13. sz. alá) 47 . így tehát a hetipiacokon is megkapták az árusítás jogát, de 1839. december 4-én már ismét kitiltásukat foglalták jegyzőkönyvbe: "... vásár Bíró úrnak meghagyatik, hogy ... a' vidéki Gyoltsos Tótokat, Izraelitákat, úgy a'helybélieketisa' piarczon való portéka árulástól tiltsa el..." 4 *' 1841-ben többször is foglalkozik a tanács a zsidó kereskedők helyének kijelölésével, s "... Rezenbaum Károly, Kisztner Jakab, Svajczer Károly, és Gelb Jakab Izraeliták folyamodására, városunkban tartatni szokott Országos, és heti vásáraink alkalmával, jelesen pedig a' szent Bertalan anya Templom mellett a' gombkötők sátora után első, második, harmadik és negyedik helyen, jelenleg a' Nemes Város házi pénztárába fizettendő fejenkénti 25. váltó forintok befizetésével, melly summát azonnal leis fizették, ezentúl évenként pedig 4. váltó forint Taksa fizetés mellett, melly summát mindenkor szent Mihály táján lefizetni kötelesek lesznek, portékáiknak elárulhatása Tanácsunk által megengedtetett..." 4 ^ Országos vásárokon szintén kötelesek a taksát megfizetni, különben helyüket másoknak adják át 50 . 1842-ben az 1840: XXIX. tc. által biztosított szabad kereskedés helyi szinten való megjelenését láthatjuk: a helyi gombkötők kérik a tanácstól az egyik zsidó eltiltását a kereskedéstől, mivel az neki kárt okoz. A tanács a következőképpen határozott: "Végeztetett: hogy miután a' Magyar Nemzet a' kebelbéli kereskedőjeit az ő kereskedéseik folytatásira nézve nem hogy vissza tartóztatni átallányossan de fejenként véve is megakadályoztatni kívánná, sött minden iparjait oda fordítani tapasztaljuk, hogy a' hazánkbeli kereskedést naprál napra jobb létre és nagyobb virágzásba jönni óhajtja, - a' tekintetből a' folyamodó Czéhnek aze' részben tett folyamodása nem teljesíthetik..." 51 A továbbiakban pedig csak a zsidók boltjainak vasárnap és ünnepek alatti zárva tartását írták elő 52 . 45 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 247. Lásd még 268., 269., 277. 46 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 287., 306., 309. 47 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 311. 48 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 321. 49 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 328. 50 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 330. 51 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 335. 52 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 342-343.
