Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Dénes József-Nováki Gyula: Őskori várak a Mátrában

volt lehetséges. Ahol már folytak intenzív, nagy területekre kiterjedő régészeti kutatások, mindenhol megtalálták a nagy sáncvárakkal egykorú síkvidéki, erődítés nélküli telepeket.

98 A Mátra körüli hasonló korú telepek kutatása még a jövő feladata. Valószínű, hogy a Mátra hegyei között is előognak kerülni a várak körüli, kisebb telepek. Erre jó példa az Agasvár alatt feltárt, fentebb említett teleprészlet, amit a véletlen hozott felszínre. De erre figyelmeztet az Ereménytől északnyugatra, 2 km-re emelkedő Asztagkőről származó késő bronzkori cserép is.

99 A mátrai nagy kiterjedésű telepek belső szerkezetéről ma még semmit sem tudunk. De ugyanez elmondható a már említett, távolabbi lelőhelyekről is. Ahol volt is ásatás, ott is a sáncvárak nagy kiterjedéséhez képest elenyészően kis területekre korlátozódott a kutatás. A sáncok szerkezetére is igen kevés adattal rendelkezünk a távolabbi területekről is. A Mátra sáncai nagyrészt kőből készültek. Ennek azonban nincs különösebb jelentősége. Az őskori sáncok anyagát mindig a helyben található föld vagy kő határozta meg. A Mátra rendkívül köves, sziklás hegység, így természetes, hogy a mindenhol heverő kő kínálkozott leginkább sáncépítésre. A sáncok azonban ma már kivétel nélkül szétomlott alakjukat mutatják. Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy több helyen a közép- és újkorban kőbányának használták a sáncokat. Ahol szakszerű ásatás folyt (távolabbi vidékeken), mindig meg lehetett állapítani, hogy a sáncnak legalábbis a külső oldala eredetileg függőleges, egyenes síkban végződött, hiszen a telep védelmét másként nem is tudták volna biztosítani. A Mátra őskori várainak ismertetésével elsősorban a figyelmet kívántuk felhívni ezekre az impozáns történeti műemlékekre. Ma még csak távoli, hasonló telepek alapján tudjuk megközelíteni a korukat. A jövő kutatásainak lesz a feladata, hogy a sok felvetett kérdésre keresse a választ. Irodalom BARCZA Imre-VIGYÁZÓ József 1930. Mátra. Budapest BARTALOS Gyula 1909. Heves megye őskora. In: Heves vármegye (Szerk. Borovszky Samu. MOW) 432-444. 1910. Történeti kincsek a Mátrában. In: Gyöngyösi Kalendárium az 1910. évre. 114— 125. BÉL Mátyás 1968 Heves megye ismertetése (1730-1735). Fordította és jegyzetekkel ellátta SOÓS Imre. Eger BÓNA István 1975. Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südöstliche Beziehungen (Arch. Hung. SN LI) Budapest CSORBA Csaba 1977. Magyarországi kirándulások. Budapest 98. Elég itt a Magyarország Régészeti Topográfiája köteteire utalni, amelyekben erre sok példát találni. 99. KEMENCZEI Tibor 1984. 100.