Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Fülöp Lajos: Regionális köznyelvi vizsgálatok Gyöngyösön és környékén

(Ott legeltetitek a Cserkő körül?) Arra, igen, azon a részen... No, a szőlői tejjes egészében feldolgozzuk, még a véktermékét is/ ugyë, saját szeszfőzdével rendelkezünk, a törköjt/ vaty seprőt/ vagy a gyümölcsöt, mert ëggy ötven hektárnyi gyümölcsösünk is van.../ Hát ijjen jellegűek a mi dolgaink... 5. sz. adatközlő T. S. a szöveg felvételének idején 49 éves volt. Adatközlői szerepeltetése - szociolingvisztikai szempontból - igen tanulságos. Paraszti eredetű munkáscsalád gyermekeként kezdetben a nyelvjárás hatott rá (egy korábbi beszélgetésünk alkalmával ezt ő maga említette). Az elemi iskola elvégzése után szakmát tanult, korán munkába állt. Üzemi környezetbe került, majd az 50-es évektől társadalmi-mozgalmi tevékenységet is vállalt, több szakmai és politikai tanfolyamon részt vett. Szívesen és sokat olvasott. Levelező úton elvégezte a gépipari technikumot is, majd gazdasági területen vezetői megbízást kapott. Életútja, pályája jól példázza a társadalom és nyelv, a társadalmi és nyelvi változások összefüggését, az átrétegződés gyors hatását az egyén nyelvhasználatára. Üzemvezetői munkája révén különböző nyelvi rétegek képviselőivel kellett kapcsolatot tartania, és a köznyelvi-szaknyelvi hatás egyre jobban átformálta beszélt nyelvét. A tőle közölt felvétel is a tájnyelvi jelenségek háttérbe szorulását mutatja. Szövegében a regionalitás igen gyenge, még a zárt ë használata sem következetes. Érezhetően törekedett a tájnyelvi sajátosságok kiküszöbölésére, stílusát is a tárgyilagos, szakmai hangvétel jellemzi. Mindezek alapján az adatközlőt - regionális-köznyelvi szempontból - ún. egyesnyelvűnek tekinthetjük. A szöveget a nyelvjáráskutató szakkör tagjai, Bugarszky Katalin és Ferenczfalvi Éva vették fel 1969 tavaszán, lejegyezte Fülöp Lajos. A beszélgetés témája: A Gyöngyösi Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat bemutatása. (Megkérem igazgató urat, beszéljen nekünk Gyöngyös egyik legmodernebb üzeméről, a vágóhídról.) Gyöngyös/ éggyik legmodérnabb vágó... üzeme a vágóhíd. Nem is egész a városnak, hanem talán Közép-Európának legmodérnabb része/ a vágócsarnoki rész, ahol a konvejoron/ függesztett vágás történik. Tulajdonképen a lényege ennek az, hogy a/ vágás/ mintegy futószalagon történik, a futószalag kezdetén/ béhajtyák az élő állatot, sertést, marhát, kábítás után leszúrják, és ekkor kerül ëty függesztett/ magas pályára, ahol végikhalad az állat, csigára akasztva, és a földolgozó hentesek/ ëggy-ëggy munkahejën álva/csak mékhatározott munkaütemet, munkamenetet végeznek el. Tehát így alakult ki azután ez a futószalag-réntszerű konvejoros vágás. AJ vágócsarnok éggyik érdekessége/ az omszki marhafejtő gép, amej a marha bőrét/ minteggy három-négy másotpérc alatt fejti lë, tehát rentkívül gyorsan végez égy-égy bőr lehúzásával. A másik érdekesség az, hogy a/ állatok nem hasítva lesznek, hanem szétfűrészelik őket. A fűrészelés szintén rentkívül gyorsan halad, égy mozgó lapon álló hentes végzi el, elektromos fűrésszel, percek alatt fűrészel szét ëggy marhát vagy ëggy sertést, és/ így a hasításnál keletkező csontszilánkolódást tejjes mértékbe kiküszöbölték. A zsírolvasztó/ sajnos nem túlság... túlzottan modern. Hagyományos módszerrel történik/ a zsírnak a kiolvasztása, egyedüli fejlődés ezen a téren csupáncsak az, hogy dublikátorogban sütik ki a zsírt, nem pedig üstögben. A feldolgozó rész/ szintén mekfelel a modern követelményeknek, igen erősen gépesített a darálás, keverés, töltés műveletei, a legmodernebb