Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Várallyainé Hatala Emese: A gyöngyösi Szeplőtelen Fogantatás Társulat története 1908-1950-ig
ces templomhoz a Szent Lélek, a Szent István, a Jézus szíve és a Rozálium Társulat tartozott. A gyöngyöspüspöki templomhoz a Szűz Mária Társulat kötődött. Török Kálmán felsővárosi plébános századunk elején így ír a gyöngyösi vallásos társulatokról: Jótékony „intézményeket alapítottak a hajdan itt működő jezsuiták ... a földmívesosztály körében. E ... vallásos társulatok ... az iparos czéh rendszeréből kölcsönözték alapvonásaikat. S míg egyrészről az összetartozás, együttérzés és hasonló polgárerények ápolásával ... kultúrintézményekké váltak, másrészről önkormányzati szervezetükkel hathatósan közremunkáltak, hogy fegyelmezett tagjaik a város életében, ennek javára érvényesültek. A város e legrégibb társulatai, századok szentesítette szervezetükben, ma is melegágyai a vallásos erényeknek, mely az embertárs jó és balsorsában tevékenységével ... tesz bizonyságot arról, hogy helyes szociális érzéke van". 7 A vallásos társulatok benső élete még igen feltáratlan terület, mert az utóbbi évtizedekben a források tanulmányozására kevés esetben adódott lehetőség. Tagjaik - érthető okoknál fogva - többnyire elzárkóztak a társulatok életét feltáró beszélgetésektől, és az otthonukban őrzött írott és tárgyi források rendelkezésre bocsátásától. Dolgozatomban az egyik gyöngyösi confraternitas, a Szeplőtelen Fogantatás Társulat társadalomtörténeti és néprajzi szempontból is tanulságos életét és működését szeretném bemutatni. A társulat történetének, tevékenységének feldolgozása eredeti források alapján történt. Szóbeli adatközlőm Kóródi András (74 éves), akinek felmenői emberemlékezet óta társulati tagok voltak, s ezt a hagyományt követte ő is. Az írott forrásokat szinte megelevenítik ezek a szóbeli visszaemlékezések, melyek főként a társulat mindennapi életét festik le igen szemléletesen. Adatközlőm rendelkezésemre bocsátotta egy időre a Szeplőtelen Fogantatás Társulat könyveit, pl.: articuluskönyv (a társulat alapszabályzata), leltárkönyv, névsorkönyv, alapító- és zárszámadáskönyv, miséskönyv, jegyzőkönyv (1909-37), kiadásos és bevételes jegyzőkönyv, jegyzőkönyv (1944-49), megörökítési jegyzőkönyv [1., 2., 3. kép]. E könyvek jó forrásul szolgáltak arra, hogy a társulat történetét, szokásait és a tagok gondolkodásmódját megismertesse velünk. Tárgyi forrásul szolgáltak a féltve őrzött keresztek, fényképek, és a Szent Bertalan templomban lévő társulati oltár és lobogó, melyek jól kiegészítik és szemléletesebbé teszik a társulat tevékenységéről alkotott képet. A Szeplőtelen Fogantatás Társulat egyike volt a 20. században Gyöngyösön működő tíz vallásos társulatnak. Felsővárosi társulat volt, a Szent Bertalan templomot tartotta főtemplomának, ott volt az oltára, ott tartotta társulati miséit. [ 4. kép] Ez a legkésőbbi alapítású vallásos társulat Gyöngyösön, alapszabályzata 1908. dec. 1-én lett egyházhatóságilag jóváhagyva az egri érsekség által, s ebben az évben írta azt alá Török Kálmán, a Szent Bertalan templom esperes plébánosa is. A társulat alapszabályainak első szakaszában ez áll: „A Szeplőtelen Fogantatás-Társulat 7. BOROVSZKY Samu 1909. 135.
