Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Tari Lujza: Rajeczky Benjamin mátravidéki népzenegyűjtő munkássága
községházára, onnan a templomba. Külön-külön zenével haza." - meséli a gyűjtőnek a lakodalom folyamatát tovább is részletesen a cigányprímás. Rajeczky Benjamin gyűjtésében több utalás is van a Mátravidék menyasszonysirató szokására. Felsőtárkányban „Sirató a vőfély versek közt" volt - jegyzi fel. Mátranovákon a „Menyasszonysiratás a lakodalomban megvolt. Katonabevonuláskor is. A szószólló búcsúztatott, az édesanyja megölelte és akkor siratta, mikor a muzsikás közbe ráhúzta. Úrrítt mindenki mint a zálog." Az előadó a következő formulákkal siratta lányát annak idején: „Kedves lejányom, Hogy hagysz itt engem? Kedves lejányom, hogy mécc el tőllem." Még utána is sírt: hogy maradok mán egyedül." A szöveges feljegyzés mellett itt nincsenek dallamok, hiszen a sirató több oknál fogva nem alkalmas a helyszínen történő leírásra. 24 Esetükben nélkülözhetetlen volt a magnetofon. Menyasszonysiratók rögzítésére Bodonyban nyílt lehetőség, melynek eredményéről Rajeczky Benjamin tanulmányban számol be a gyűjtést követően. 25 A gyűjtőfüzetekből részletes ismertetést kapunk a terület menyasszony - illetve menyecsketáncairól, a hérészbe menésről, a lakodalmas mulató dallamokról (ilyen például Felsőtárkányban Ha meghalok majd elásnak 8, 1 5 3), a tréfálkozásokról, mint amilyen például a siratóparódiát is tartalmazó „Tréfás búcsúztató vége: Jaj ki mondja mán nekem a búbos vállán keresztül, hogy kukucs anyám kukucs." A menyasszonyporkoláskor énekelt dallamról (Hajnallyik má 8, 1 5 3) ezt jegyzi fel Szuhahután: „Mikor porkolják a hajnalt, oszt ugrállyák a tüzet keresztül" Mátranovákon „Mikor az asszonyok áthozták az ajándékokat, utána táncoltak és arra énekelték: Most gondold meg rózsám.... Jaj de kerek ég." Ez a dallam Észak-Magyarországon számos más szöveg mellett leginkább lakodalmas szöveggel él, legjellemzőbbnek a Mátravidéken mondható. 26 Mindezt bőséges példákkal igazolja Rajeczky Benjamin gyűjtése Párádról, Szuhahutáról, Mátrakeresztesről, Mátramindszentről és Pásztoréi. A lakodalmas némely faluból több változatban is megvan. Itt a szuhahutai változatot közöljük. /. 6. kotta} 1 A jeles napi szokások közül egy mátramindszenti szentiván napi adat a szokáskörön belüli kissé szegényesebb mátravidéki adatokat gazdagítja. 28 „Szentiváni tűzgyújtás volt a hegyen. Legények ugráltak ének nélkül." Ugyanitt a lányok „Szentiványi füvet téptek, megverték egymást: «Hasznos legyen» - s közben egy nagy terc közt mozgó Bujáné, Bujáné, megsült-e mán a málé? szövegkezdetű motívumismétléses dallamot énekeltek hozzá. Szintén lányok végezték a „Haja-baba vivő"-t „Fekete vasárnap előtt." Ehhez két hangon mozgó dallammal a következőt énekelték: Erzsa nényit Lőrinc bácsit visszük a Tárnába. A „Ruhát összeadták". „Másnap «menyasszonyt vittek a hazakhoz» (kislány tiszta fehérben, menyasszonyruhában). Természetbenit kaptak, elmulatták." Bodonyban az újévköszöntő mellett többek között pünkösdölő szöveget rögzít (Mi van máma, mi van máma piros pünkösd napja). Jeles napi szokás a következő szuhahutai adat is: „Farsangban, amikor valami bolondság van", éneklik a megjegyzés mellett álló szlovák szövegű új stílusú népdalt. Mellette újabb megjegyzés: „Régóta ismerik." Ebben a faluban egyébként néhány szlovák szövegű dalt is feljegyez. Ám mint 40 éves adatközlője, Stork 24 A zoboralji siratókat már a század elején Kodály is igyekezett fonográfra rögzíteni. 1. KODÁLY Zoltán-VARGYAS Lajos 1960. 38-42. 25 RAJECZKY Benjamin 1955. 26 1. BORSAI Ilona 1989. 701., 764-765. 27 Rajeczky B. mátravidéki gyűjtéséből korábban többet közöltünk, egyben bemutattuk a dallamtípus rokonságát egy bukovinai dallamtípussal. 1. TARI Lujza 1987. 28 1. GULYÁS Éva-SZABÓ László 1989. 430-433.
