Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Dénes József-Nováki Gyula: Őskori várak a Mátrában
Jobbágyi-Várhegy A hegy jelenleg megközelíthetetlen, ezért részletes felmérésre egyelőre nincs lehetőség. Leírását Dénes József korábbi terepbejárása alapján a következőkben foglaljuk össze: A Jobbágyi határában emelkedő, 221 m magas Várhegy 80 m relatív magassággal emelkedik a Zagy va-völgy fölé. Délkeleti irányban az 510 m magas Nagy-Hársas felé emelkedik a hegytető. A Várhegyet csak a délkeleti nyak felől kellett mesterségesen erődíteni, az összes többi oldalon, nyugaton a Zagyva, északon Szurdokpüspöki község, keleten a Mikóvölgy felől meredek lejtők határolják. A területet fiatal erdő borítja, korábban szőlőművelés folyt rajta. A fennsík észak-dél irányban kb. 500 m hosszú, szélessége kb. 250 m. A Nagy-Hársas felé eső, összekeskenyedő déli végében két természetes horhost köt össze egy kb. 25 m széles, ma már alig kivehető, sekély árok. Ennek belső oldalán emelkedik ki az erősen lepusztult, széles, lapos sánc. A felszínen néhány őskori cserepet sikerült gyűjteni. Mátraszentimre-Ágasvár (9. kép) Az Ágasváron az őskorban készült az első vár, majd több mint 2000 év múlva ugyanott a középkorban is várfalak emelkedtek. Ásatás híján e két korszak maradványai még nem választhatók szét biztonsággal, ezért ezen a helyen a középkorral is foglalkozunk. Ágasvár gyakran szerepel az irodalomban. Néhány korai említéstől eltekintve, elsőnek Bartalos Gyulát kell említenünk, aki bejárta a várat. Megállapította, hogy a középkori vár egy őskori sáncvár helyére épült. Bástyamaradványokat, beomlott kutat, durva edénydarabokat említ és a várat kétrészesnek határozta meg. 69 Pásztor József történeti adatokat is közöl, valamint egy régi rajzot - magasan álló falmaradványokkal - de ennek forrását nem jelölte meg. 70 A történeti adatokkal és a sáncok, illetve falmaradványok említésével később is találkozunk az irodalomban. 71 A középkori vár 1264 előtt épült. 1265-ben a Rátót nembeli Porcs Istváné, ezután a XIV. században a Tariaké. A XV. században már rom volt. 72 Dénes József a vár rövid leírását és vázlatos rajzát közölte. 73 A megye, illetve községhatár éppen az Ágasvár gerincén húzódik, ezért több szomszédos községgel (Pásztó, Hasznos, Nagybátony, Mátraszentimre) kapcsolatban is említik a lelőhelyet. Legnagyobb része Mátraszentimre határába esik, e községtől északnyugatra 4 km-re, tszfm 788,6 m. Délnyugati lábánál, az Ágasvár és az Óvár közötti nyeregben van az ágas vári turistaház. Az Ágasvár a Mátraszentistvántól nyugati irányban húzódó, 3 km hosszú gerinc végén, magányosan kiemelkedő hegy. Az egész egy keskeny gerincet képez, amelyből két csúcs emelkedik ki, középen a legmagasabb pontot jelentő főcsúcs és ettől délnyugatra 90 méterre az alig 8 méterrel alacsonyabb mellékcsúcs. A hegy északi és északnyugati oldala rendkívül meredek, helyenként szakadékos, sziklás, többnyire járhatatlan. Déli és délkeleti oldala ugyancsak meredek, de valamivel enyhébb lejtésű, egyedül ez jelenthette a településre alkalmas, bár erre a célra eléggé kedvezőtlen területet. A felszínen őskori és középkori cserepeket lehet találni, álló falat azonban ma már nem látni. A déli és délkeleti oldalon három védővonal 69. BARTALOS Gyula 1910. 119. 70. PÁSZTOR József 1929. 239, 244, 246-248. 71. Vártúrák 1975. 86-87., KISS Gábor 1984. 281-282., NOVÁKI Gyula-SÁNDORFI György 1992/b 147-148. 72. FÜGEDI Erik 1977. 98., GYÖRFFY György 1987. 65-66. 73. DÉNES József 1990. 45.
