Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Molnár József: Adatok a gyöngyösi oktatás történetéhez 1945-ig, különös tekintettel a Sóház iskolára
A város a községi és római katolikus felekezeti tanítókat állami tanítókká nevezte ki, 3 új tanítót alkalmazott és 12 hitoktatói állást szervezett. A nem római katolikus vallású tanulókat egyházaik hitoktatói tanították hittanra. Az óvónők létszámát is emelték. A város évente 30 ezer Korona hozzájárulást fizetett az államnak, új iskolákat is épített (elemi iskolák és gimnázium), továbbá ezek fenntartásáról és fűtéséről is gondoskodott. Az iskolák vezetését Tóth Kálmán igazgatóra bízták. 27 A munkamegosztás miatt 1899-ben két iskolakörzetet alakítottak ki. Halápi János igazgató vezette a Központi Fiú- és Leány (a Norma), a Kertészházi és az Alsóvárosi Fiúiskolát, Vargha Tivadar pedig a Felsővárosi Fiú- és Leányiskola és az óvodák igazgatója lett. 28 1903. évben az Alsóvárosi Fiú- és Leányiskolákból külön iskolakörzetet alakítottak ki Józsa György állami tanító vezetésével. 29 így 3 iskolakörzet alakult ki Gyöngyösön: a Központi, a Felsővárosi és az Alsóvárosi. 30 1900-ban gazdasági ismétlő iskolát szerveztek városunkban fiú- és leányosztályokkal, ahol a szőlőművelő lakosok gyermekeinek szőlő, gyümölcs, konyhakerti növények ápolását és női kézimunkát tanítottak. 31 A településen voltak iskolai célra bérelt épületek, ilyen volt a Német utcában 32 , a Szent Orbán templom körüli kis utcában a Hóstyán és más, ma már beazonosíthatatlan helyen. Gyöngyös város 1889. november 6-i közgyűlése a „Sóház" épületét 4 tantermes iskolává javasolta átalakítani, a városban levő községi iskolák állandó elhelyezésének tárgyalásakor. A költségekre 6000 Ft kölcsönt vett fel és az átalakítási tervet is elkészítette. Azon osztályok részére, amelyeknek nem tudtak helyet biztosítani az épületben, más helyiségekről és annak költségeiről is a városnak kellett gondoskodnia. A Sóház átalakítására kiírt pályázatot 1891. március 6-án Pápai Mihály nyerte el tervvázlatával. A jóváhagyott tervet Heves vármegye rendkívüli bizottsági közgyűlése 1892. május 27-én elfogadta. Közben az építkezés folyt, 1892. augusztus 8-án a vállalkozónak az elvégzett munka 2/3 részét, 4000 Ft-t a városi tanácsülés kifizetni rendelt. 1894. november 5-én Balogh Gyula polgármester a Gyöngyösi Takarékpénztártól felvett 6000 Ft kölcsönt tejesen kifizette, melybe a Sóház iskolává történő építése került. 33 A Sóház iskolává alakítása 1891-1894. között megtörtént. A Sóház iskola, a mai 3. sz. Altalános Iskola régi épülete, - Jókai u. 30. sz. - két utcára nyílik, a Jókaira, illetve az épületegyüttes hátánál lévő Sóház utcára, mely előtt a Sóház tér van. A Jókai u. 30. sz. épületet (a régi Csapó utcában) Gyöngyös város 1790-92-ben építtette Rabi Károly építőmesterrel. Farkas Vendégfogadó volt a neve. Az épületet 1820-ban és 1844-ben javítják. 34 A város vendégfogadója 1861-ben 35 , s még 1863-ban is 36 , csak a XLX. század végén lett iskola. 37 27 A GYAEFLIE. 1914. 4. 28 A GYÁEFL1É. 1900. 4. 29 A GYÁEFLIÉ. 1904. 4 30 A GYÁEFLIÉ. 1904. 18. 20. 31 A GYÁEFLIÉ. 1902. 64-65. 32 A GYÁEFLIÉ. 1902. 3. 33 HmL. GYVL. V. 101/b. 3170 CCLXXXVI/1I 1885. I. félév; V. 101/b 395, CCCCXXVI/32. 34 VOIT Pál 1978. 123-124. 35 HORNER István 1863. 57. 36 HORNER István 1863. 93. 37 VOIT Pál 1978. 124.
