Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Pálosné Nagy Rózsa: Vadászjegyek a Mátra Múzeum vadászattörténeti gyűjteményében

nál, alispánnál, illetve a vadászati felügyelőnél kellett kérni. A kérelemnek tartalmaznia kellett a kérelmező nevét, lakóhelyét, az érvényességi időt (mettől meddig). A vad gondozásával és a vadászterület őrzésével megbízott alkalmazottak, és a vadászcselédek részére a vadászjegy kiadását a szolgálatadó kérhette, annak a nevére, aki cselédkönyvvel illetve oklevéllel, bizonyítvánnyal rendelkezett. A vadászjegyeket különböző időtartamra válthatták. Legáltalánosabb volt az egy vadászati évre szóló - augusztus 1-től július 31-ig -, de váltották naptári évre, 3 hónapra, 30 napra, vagy akár 3 évre előre is (általában a szakszemélyzet részére). Azoknak, akik még nem töltötték be a 20. életévüket, csak az apa, vagy a gondviselő válthatta ki a vadászjegyét. Ez azt jelenti, hogy ebben az időben a fiatalkorúak is vadászhattak. A vadászjegyek ára körül igen heves viták zajlottak. Az 1867-ben készült törvényjavaslatban 6 forintra tervezték. Végülis az 1875. XXI. tvc. kimondja, hogy a vadászjegyet lehet váltani 12, 6 illetve 2 forintért. 12 forintba került az egy évre szóló, 6 forint volt a fiatalkorúak részére váltott és 2 forint az alkalmazottak vadászjegye, a cseléd vadászjegy. Korai vadászjegyek 1875-től Az 1875-ös törvény megjelenése után kezdik kiadni a vadászjegyeket. A vadászat gyakorlásához szükséges dokumentumok (vadászjegyek) egész tárháza található a Mátra Múzeum gyűjteményében a kezdetektől napjainkig. Az első vadászjegyek igen mutatósak, esztétikusak, valóban tetszetős kivitelben készültek. 1, Lelt.sz. 91.4.2.2 Kiadás helye: Gyula, 1875. szeptember 10. Leírása: Egy lapos kemény karton, mérete: 14,2x9,1 cm. Alapszíne sárgászöld, a szélen körbefutó fekete keret, ebben középen fölül a felirat: VADÁSZATI JEGY, alatta a név: Olexa Jakab szarvasi lakos, az érvényesség, a dátum, az aláírás, illetve a törvényhatósági pecsét. Mellette jobbra fent j.k.szám 245, balra fent egy négyzet alakban kör, melynek alján kagyló, s benne számmal és betűvel az illeték összege: 12 ft. Fölül a kagylón kétoldalt térdeplő angyal magyar címert tart. Ez alatt vadászjelenet: erdő szélén álló, puskát tartó vadász és kutyás vadász. A jobb szélen lovas vadász agárral. A hátoldalon a kiváltással kapcsolatos tudnivalók, valamint az 1872. évi VI. törvénycikk 10. paragrafusa, mely a tilalmi időt sorolja fel. 2. Leltsz. 91.4.8 Kiadás helye: Gyula, 1880. dec. 30. Leírása: Egy lapos, kemény karton, mérete: 14,3x9 cm. Alapszíne világoskék, a szélen körbefutó fekete keret, ebben középen fekete betűkkel VADÁSZATI JEGY felirat. Alatta a név: if. Kalocsa Lajos gyomai lakos, az érvényesség, a dátum, az aláírás és a törvényhatósági pecsét. Közvetlen mellette a jobb felső sarokban a j.k.szám, a bal felső sarokban egy körben két kis angyal tart egy nagy virágszirmot, fölötte a magyar címer, s a körben fölül számmal, alul betűvel az illeték összege: 6 ft. A körön körbefutó virág levéllel, alatta két kis-angyal, az egyiknél vadászfegyver. A hátoldalán tudnivalók a 20 év alattiak (fiatalkorúak) részére váltandó vadászjegyről, valamint az 1872. évi VI. törvénycikk 10. paragrafusa. Ezt a fajta vadászjegyet fiatalkorúak részére adták ki 1 éves időtartamra, vagy felnőttek részére fél évre.