Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Kriston Vízi József: Asszonyok farsangja - Parádsasvár, 1983

KRISTON VÍZI József 1984. Dramatikus játékok Bekölcén. In. AGRIA XX., Eger, 273-302. 1985. Asszonyfarsang Parádsasváron. Élet és Tudomány, 40. évf. 7. sz. 202-203. 1992. A palócföldi fiatalság társasélete és szórakozásformái. In: VIGA Gyula (szerk.): Kultúra és Tradíció I. Tanulmányok Újváry Zoltán tiszteletére. 47-62. Miskolc KRUPA András 1971. Jeles napok a Békéscsabán és környékén élő szlovákoknál. Gyula LUKÁCS László 1981. Pinceszer, asszonyfarsang, farsangolás. In: Múzeumi Kurír, IV. köt. 6. sz. (36. sz. augusztus), 19-20., Debrecen MANGA János 1942. Ünnepi szokások a Nyitra megyei Menyhén. Budapest OLEJNÍK Jan 1978. Lud pod Tatrani. Martin CSASCHWALM Edit 1983. Párád és környékének népi táplálkozása. In: KRISTON VÍZI József (szerk.): Eredmények a Mátraalja néprajzi kutatásában. Néprajzi Tájkonferenciák Heves megyében. 2. 22-40. Eger SOÓS Imre 1975. Heves megye községei 1867-ig. Eger TAKÁCS Béla 1966. A parádi üveghuta parasztedényei az egri múzeumban. EMÉ, IV. 235-254. Eger 1970 Parádi üvegművészet. Budapest ÚJVÁRY Zoltán 1957. Egy farsangi játék funkciójának kérdéséhez. Ethnographia, LXVIII. 143-160. 1983. Játék és maszk I.—

II.—III. Debrecen VOIGT Vilmos 1992. Karneválunk kérdései. In: Nóvák László (szerk.) Hiedelmek, szokások az Alföldön. H. 547-558. Nagykőrös József Kriston Vízi Frauenfasching - Parádsasvár 1983 Parádsasvár ist ein kleines Dorf am nördlichen Fuße des Mátra-Gebirges. Die Mitte der 1700er Jahre entstandene Siedlung wurde von den Slovaken in Nordungarn und von den aus Süden angesiedelten deutschsprachigen Völkern besetzt. Die Glasmanufaktur unter den berglichen Wäldern wurde seit Anfang der 1900er Jahre eine Glasfabrik. Die Frauen der hiesigen auch mit moraischen, tschehischen, polnischen Elementen gemischten slovakischen Bevölkerung haben die Tradition eines sehr besonderen Faschingfestes aufbewahrt und sie seit Anfang der 1970er Jahre aufgefrischt. Das Wesentliche an der Tradition: zwei ältere Frauen „der Barbier" und seine „Gehilfe" suchen alle Männer des Dorfes auf. Sie rasieren sie und bekommen dafür Geld oder andere Sachen. Sic werden von einer unternehmungslustigen, fröhlichen Frauengruppe in Kostümen durch das Dorf begleitet. Aus den Gaben veranstalten Sie am anderen Abend einen