Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Hajagos József: Heves megyei nemzetőrök részvétele a bácskai harcokban

növelte az otthon maradtak munkáját.

59 Gyöngyösről a következő tisztviselők távoztak el: Panker Gábor főkapitány, Baráth József tiszti főügyész, Hazucha József és Svetitska Antal tanácsnokok, Cserha Ferenc kapitányi biztos, Bóta János írnok és Czakó Gábor hadiadószedő.

60 A hadügyminiszteri rendelet és a megyei választmány határozata alapján a Mátra, a Tarnai és a Gyöngyösi járás nemzetőreinek július 31-én Hevesre kellett indulniuk. A kijelölt gyülekező helyre a megadott időben csak az egriek és a Mátra járás nemzetőrei érkeztek meg.

61 A másik két járás nemzetőreinek elkésését Mészáros Lázár július 25-i rendeletében kell keresnünk, mely július 27-én jelent meg a Közlönyben. Ebben arra szólította fel a törvényhatóságokat, hogy mielőtt nemzetőrségüket kiindítanák tegyenek jelentést a Hadügyminisztériumnak: "a, Hány összeírt nemzetőr van a megyében vagy városban. b, Mennyi van némileg kiképezve és felfegyverezve. c, Hányat lehetne (mint - H.J.) önkinteseket (vagy már hosszabb szolgálatra alkalmasokat) kiindítani. Ha majd ez a jelentés ide érkezik, innen fog kimenni a rendelet, mikor, mennyien, és merre induljanak, ahol egyszersmind a szükséges intézkedések meg lesznek téve. "

62 Mészáros rendeletét az érintett járások úgy értelmezték, hogy mielőtt a megye meg nem teszi a kért jelentést, s annak értelmében meg nem kapják a szükséges utasítást, nem kell elindulniuk a Délvidékre. Mészáros rendelete azonban csak a jövőben kiindítandó nemzetőrökre vonatkozott, a folyamatban levőkre nem. Különösen erős volt a kiindulás elkerülésére való törekvés Gyöngyösön. Spetykó Gáspár híradása szerint "három úr - senkitől megbízatva - a város nevében Pestre ment, s ott Mészáros Lázár és Klauzál Gábor miniszterek előtt azt hazudván, hogy a gyöngyösi nép a táborba menetelre kényszerítve van, kieszközölni erőlködött, hogy még Szolnokról visszaküldessünk..,"

63 A levél hitele kétséges, de a benne leírt hangulati hozzáállás az előzmények után valóságosnak tűnik. Az őszi szüret közelsége és a népszerűtlen katonai szolgálat képes volt a megnyugodni látszó kedélyeket ismét felbolygatni. A tábori szolgálatot népszerűtlenné tette az is, hogy a mozgósítani kívánt nemzetőrök száma háromszorosa volt a megyére 1840-ben kivetett újonc létszámnak.

64 A Gyöngyösi és Tarnai járás nemzetőreinek elindulására Berecz Ferenc helyettes alispán erélyes intézkedéseket tett. Ezek hatására augusztus l-jén és 2-án azok is megindultak a gyülekezőhelyre. A problémák azonban még nem értek véget. A gyöngyösiek augusztus 3-án Szolnokon érték utol a más járásokból kiállított nemzetőröket. Itt kénytelenek voltak a szabad ég alatt táborozni, mert a városi szállásokat teljesen elfoglalták az előbb érkezett nemzetőrök, s a Debrecenből szintén a Délvidékre vonuló 10. honvédzászlóalj. Rosszul szervezték meg az ellátást is. Mindezek csüggesztőleg hatottak az egyébként sem túl nagy lelkesedésre. Panker Gábor gyöngyösi nemzetőr százados és Spetykó Gáspár a városi elöljáróságnak írt leveleikben beszámoltak arról, hogy többen hazaszöktek, elhagyva még fegy59 Közlöny 1848. augusztus 16. 60 DEZSÉRI BACHÓ 1939: 17-18., 28.0. 61 Közlöny 1848. augusztus 16. 62 Közlöny 1848. július 27. 63 DEZSÉRI BACHÓ 1939: 21.o. Spetykó levelének hitelességét kétségessé teszik a benne valótlanul szereplő dátumok. Eredetije nem ismert, először Ethei Sebők László közölte 1880-ban megjelent Gyöngyös és vidéke története című könyvében, s tőle vette át hiteles közlésként Dezséri Bachó többször idézett munkájában. Mészáros rendeletének fogadtatása: Közlöny 1848. augusztus 6. 64 Közlöny 1848. szeptember 18.