Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Hajagos József: Heves megyei nemzetőrök részvétele a bácskai harcokban
ben is megkezdték a nemzetőri zászlóaljak felállítását. A zászlóaljak központjául júniusban Egert és Gyöngyöst jelölték ki. A megye kiterjedése következtében elhatározták egy harmadik zászlóalj felállítását is, melynek központjául Mezőtúrt jelölték ki. 25 A zászlóaljak parancsnokául májusban Eger Lenkey Károly nyugalmazott kapitányt, Gyöngyös pedig Brezovay Imre nyugalmazott főhadnagyot ajánlotta. 26 Hivatalos kinevezésükre június 19-én került sor. 27 Brezovay azonban kinevezésével egyidőben lemondott beosztásáról. Helyére Gyöngyös és a megyei választmány az egri hadfogadó parancsnokát, Okolicsányi József főhadnagyot javasolta, de addigra a Nemzetőri Haditanács ajánlatára június 29-én már kinevezték Gr.Almásy Ernő kilépett főhadnagyot a megüresedett zászlóaljparancsnoki tisztségre. 28 A Mezőtúr központtal alakuló harmadik zászlóalj élére július 6-án Mesterházy István vértes kapitányt nevezték ki. 29 Azászlóalji központok kijelölése és a parancsnokok kinevezése ellenére a tényleges zászlóalji keretek csak az összeírás befejezése után alakulhattak ki, vagyis októberben. Az összeírás elhúzódása mellett súlyos probléma jelentkezett a felfegyverzés terén, csakúgy mint az ország más megyéiben is. A nemzetőrség töredékét tudták csak lőfegyverekkel ellátni, azok is általában saját fegyverek, vagy másoktól kölcsönvettek voltak. Blaskovics április 7-én 3.000, május 15-én 2.000 lőfegyvert igényelt a nemzetőrök számára, de kérését a kormány nem tudta teljesíteni. Fegyver iránti kérelmet benyújtottak a városok is: május 9-én Szolnok, május elején Mezőtúr, május 15-én ismét Szolnok. A kormány ezeket az igényeket sem tudta kielégíteni, egyedül május 28-án Gyöngyös kapott 200 db régi kovás puskát. Úgy a nemzetőrök jelentős része csak lándzsákkal, kiegyenesített kaszákkal és kardokkal volt felszerelve. Gyöngyösön a fegyverek között előfordult a fokos is. 30 Az előbbiekben leírtakból kitűnik, hogy Mészáros Lázár július 13-i nemzetőrök mozgósítását elrendelő utasítása Heves megyét a nemzetőrség szervezésének kellős közepén érte. Az összeírást még nem fejezték be, hiányoztak a végleges zászlóalji keretek, s rendkívül hiányos volt a fegyverzet. Mészáros rendeletében 3.000 nemzetőrt kívánt mozgósítani a megyéből. Gyülekezési helyül Hevest jelölte ki számukra. A rendelet vételekor július 15-én a megyei középponti választmány éppen ülésezett. A Közlöny ülésen résztvevő levelezője szerint: "Tartalmából megértettük: hogy a haza sürgetőleg megkívánja azt, miszerint ezen megye nemzetőrsége, amennyire lehet, nagyszámmal magát mobilizálja, s Heves mezőváros alá késedelem nélkül, s amint lehet olly sebesen táborba vonuljon..." A választmány ezek után a következő határozatokat hozta: Blaskovics alispán utazzon Pestre, s keresse fel a minisztériumot "az elindulás, fegyverzés, élelmezés s ezekhez hasonlók megtudása végett", másrészt kiküldték a szolgabírákat "azon nemzetőrségi egyének összeírására, kik magokat a haza védelmére önként felajánlandják." A szolgabíráknak eljárásuk eredményéről hat nap múlva kellett jelentést tenniük, "akkor ha azon nem várt körülmény jönne közbe, miként a megállapított 3.000nyi nemzetőrség önkintesen ki nem kerülne: az sorshúzás által fog kiegészítetni."^ Blaskovics pesti útjáról részleteket nem tudunk. Egyébként Batthyány már a Heves me25 OL H92 ONőHt 1848:2438. 26 OL H92 ONőHt 1848:352. 27 OL H3 HNI 1848:525., Közlöny 1848. június 22. 28 OL H3 HNI 1848:599., OL H92 ONőHt 1848:2438., Közlöny 1848. július 10. 29 OL H3 HNI 1848:633., Közlöny 1848. július 14. 30 OL Hl MOIB 1848:305., 539., OL H3 HNI 1848:136., 142., 293., 332., OL H92 ONőHt. 1848:1320. 31 Közlöny 1848. július 25.
