Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Horváth László: Adatok a gyöngyösi zsidóság újkori történetéhez
szervezet belső felépítésének meghatározása. Ily módon a zsidóság saját ügyeiről a világi hatóságok kizárásával önmaga dönthetett volna, az állam pedig kizárólag a felekezet legfelsőbb vezető szervével érintkezett volna. 88 A zsidókongresszus előkészítésére a miniszter által összehívott 5 tagú tanácsadó testület - mely a zsidóság legelismertebb vezetőit tömörítette -, egyike a gyöngyösi Hirsch Lipót volt. Ez is mutatja a helyi zsidóság szerepét az országos közéletben. 89 Az 1868. november 10. és 1869. február 23. között megtartott izraelita egyetemes gyűlés azonban kudarccal végződött. A vallási újításokat bevezető, asszimilációra inkább hajlamos és a hagyományhű zsidó csoportok ellentétei minden ország zsidóságában fellelhetők voltak, de csak Magyarországon jutottak el ezek a különféle irányzatok szervezeti elkülönülésig. A kongresszus ugyanis létrehozta a neológok elképzelése szerinti országos szervezetet - ehhez állt közel a lelkes gyöngyösi hitközség is - de ez az orthodoxok nélkül alakult meg, akik már az ügyrendi viták után elhagyták a gyűlést. 1871-ben az orthodoxok is megteremtették a maguk önálló országos szervezetét, melyet ők 'autonóm hittörvényű zsidó felekezetnek' neveztek. Ezzel végérvényesen megosztottá vált a hazai zsidóság, mely már nem is csak két részre, de legalább négyfelé bomlott. A neológok és orthodoxok mellett hamarosan Gyöngyösön is előtérbe került egy harmadik irányzat, mely az évezredes egységes zsidóság alapján állva elutasította a szakadást, és nem is csatlakozott egyik oldalhoz sem. Nevükben is utalva a kongresszus előtti állapotra, magukat 'status quo ante' zsidóknak kezdték nevezni. A gyöngyösi izraeliták meghatározó része ezt az irányzatot vallotta magáénak egészen 1944-ig. Végül meg kell említenünk a városunkban is időnként felbukkanó negyedik jelentősebb irányzatot, a haszidokéí, akik nem csatlakoztak semelyik nagyobb csoporthoz. Ők az ortodoxok közül kiváló Kárpátalján keletkezett konzervatív irányzat követői. Gyöngyösön az ún. anyahitközség a status quo irányzat lett, míg 1871-ben formailag ebből vált ki a kisebb létszámú orthodox csoport. Ennek a hitközségnek az alapítása óriási áldozatokkal járt, hisz kiválásukkor az anyahitközség tartotta meg az épületeket, intézményeket, vagy például az anyakönyvezés jogát. 90 Nem tekinthető véletlennek, hogy a zsidóságon belüli évtizedek óta jelentkező ellentétek, csak a végleges emancipáció megvalósulása (1867.) után jutnak kifejezésre szevezeti megosztottságban. Ehhez szükség volt a mindenkori államhatalommal szembeni önvédelmi reflexek lanyhulására. Az emancipáció teremtette lehetőségek ugyanis nagymértékben csökkenthették a zsidó hitközségek belső kohézióját. Valamint szükség volt a gazdasági és társadalmi fejlődés útján elért biztos eredményekre, melyekre támaszkodva, még a belső viták időszakában sem veszélyeztették a magyarországi izraeliták a társadalmi munkamegosztásban hagyományosan kialakult és jól ellátott szerepüket. A kiegyezést követően Gyöngyösön is a helyi zsidóság történetének legvirágzóbb fejezete kezdődött el. Gyöngyösön is a zsidók asszimilációs történetének 3. szakaszát kezdték el. 91 A megtelepedést, majd a kettős kultúra időszakát követően a beolvadás kezdődött el. Ez lemérhető volt az öltözködésen, nyelvi magyarosodáson, társadalmi érintkezésen, névmagyarosítási hullámon, vagy akár a civil szerveződéseken is. Olyan meghatározó szervezetek, egyesületek jöttek ebben az időszakban létre, mint a későbbiekben csak „zsidó kaszinónak" emlegetett Gyöngyösi Kereskedői Csarnok. A város gazdasági életét egészen 1944-ig jelentősen befolyásoló egyesület 1867-ben abból a célból alakult, hogy távol minden politizálás88 GONDA László 1992. 319. 89 Hon c. folyóirat 1867. február. 90 Rabbi Ben-Ziyon Jakobovics közlése. MM. TA. 1557.95. 91 HANÁK Péter 1984. 360.
