Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Horváth László: Adatok a gyöngyösi zsidóság újkori történetéhez

7 fotó. A „Gyöngyösi Izraelita Kultúregylet" német nyelvű pecsétnyomója. MM. Pol-Közig. Gyűjt. 91.21.1. Reprodukció: Lónyainé Nagy Éva. Az anyagi terheken túl, a zsidóság intézményeit is a felszámolás veszélye fenyegette. A Bach-korszak alatt a hitközség autonómiáját felfüggesztették, a cs. és kir. kormánybiztos nevezte ki az elöljárókat. 1851-ben a zsidó iskolát is veszély fenyegette. Végül Kanyó Gábor kormánybiztos és megyefőnök utasította a polgármestert, hogy a gimnázium ( a mai Zeneiskola) egyik részében biztosítson helyet időlegesen az iskola számára. Ezt Dezséri úgy tolmácsolja, hogy a levert szabadságharc után a zsidók nem átallanak a nemzet kárára terjeszkedni.

77 Kihasználják az alkalmat, s a közélet minden terén előtörnek. De 1849-től a volt gimnázium nem tanítási, hanem kórházi és laktanya célokat szolgált. Nem gimnáziumi osztályokat, hanem császári katonákat váltottak föl átmenetileg a zsidóiskolával az épület egy részében 1851-ben. (7. fotó) Ennek az időszaknak jogtörténeti érdekessége az ún. zsidó eskü. A hatóság elé idézett zsidó tanuk a Bibliára nem tehettek esküt. Egy külön szöveget rendszeresítettek a részükre, melyet a volt városi levéltár napjainkig megőrzött:

78 "Én N. N. zsidó esküszöm az élő istenre, a szent istenre, a mindenható istenre, a ki teremtette az eget, és a földet, tengert, és mindeneket, hogy azon dologban, melly iránt kérdendő leszek, mindeneket, a miket láttam, hallottam, a vagy tapasztaltam, igaz lelkem ismerete szerint megvallok, semmit el nem tagadok, és semmit hozzá nem adok. Ha pedig ellenkezőt cselekednék, a föld nyeljen el, mely Dátánt és Abiront elnyelte, a guta szele és 76 MM. TA. 1557.95. 77 BACHÓ László, Dezséri 1941. 62. 78 HML. GYVL. V-101/b/93. CIV/63. Zsidók eskümintája (1850.)