Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)

Fülöp Lajos: Gyöngyös és környékének nyelvjárási sajátosságai

elfogadta a gyűlölt / Tisza miniszterelnöknek, a háborúért Magyarországon elsősorban felelős személynek a lemondását. Tisza nem ment el a királlyal / városnézésre. A gimnáziumban maradt. Itt körbeállták / a helybeliek, és megkérdezte az egyik gyöngyösi / kapás, zárójelben mondhatom, a gyöngyösiek a parasztért szinte ma is ölnek, kapásoknak tartják magukat: „Miniszterelnök úr, mondja má mëg nekünk, mikor lësz vége a háborúnak!" „Hát én azt fiam nem tudom." „Hogy hogy nem tudja, hisz maguk csinálták". A nép között / ez bizon elterjedt, sokan tudomást szereztek róla, és megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy még maga / a minisztere sëm tudja a háború végit, hát akkor hogyan tudhatnák / egyszerű, szinte / hétköznapi földi halandók. Ennyit mondhatunk hirtelen a tűzről. Persze, / a város / élete nem állt mëg. Az egyik / riport beszámol arról, hogy / azt hitte, hogy Gyöngyösön rettentő, pár héttel a tűz után, hogy ... rettentő elkeseredettség, közöny és / sok más található, azoban szorgalmas népet talált, / és dolgozó embereket, és bizony / a piacon / nagyon sok termelőt, kofát / akik a lakosság ellátásáról gondolkoztak. Tehát az élet nem állt mëg, tovább ment, és / próbáltak a háború mellett, a / tűz állal ütött sebeket mennél hamarabb begyógyítani. Kezdtek / újabb lakásokat építeni, elsősorban úgynevezett barakklakasokat, jelentős és fontos volt / ez / hogy valanú fedél legyen a tűzkárosultak feje fölött, sok esetben, vagy kint a szőlőbe valami kunyhóba, vagy a borházba, pincébe / húzták mëg sok esetben magukat. Ezëk a barakkok / elég hosszú ideig megvoltak, szinte nyolc, kilenc évig, huszonhat-huszonhetes években is, tehát nyolc, kilenc, tíz évvel a tűz után is még voltak barakklakások. Ezëkët elbontották. Azóta. A mostani, úgynevezett Újtelep, a városi kislakások mögötti rész, ez most kerül felújításra, ilyen szükséglakások, gyorsan készült házak. Nem / közönséges építőanyagból, kőből vagy téglából építették, hanem / belont, cementet kevertek össze troszkával, ebből épültek a házak, sajnos ez most azt jelenti, hogy ezeknek a rendbehozatala nagyon de nagyon sokba kerül. Gyorsépítkezés volt, de szükséges volt, mert az embereknek lakni kellett valahol. Nagyon sokan a kaszárnyába kerültek elhelyezésre. Itt / a tűz után még nyolc, tíz évvel is laktak emberek. (Köszönjük szépen a tájékoztatást.) A magnetofon-felvétel a Városunk köznyelvi kiejtése c. középiskolai pályázat anyagából való. Elmondta: Molnár József 37 éves tanár, muzeológus. Molnár József Gyöngyösön született, egyetemet végzett, a városban él és dolgozik. Köznyelvi kiejtését néhány sajátos nyelvjárási artikulációs sajátosság színezi. A felvételt a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium nyclvjáráskutató szakkörének tagjai, Bugarszky Katalin és Ferenczfalvi Éva készítette Fülöp Lajos szakkörvezető irányításával 1969. jan. 20-án, Gyöngyösön. RÖVIDÍTÉSEK é. n. = év nélkül MNyj. = Magyar Nyelvjárások MNyTK. = A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai Nyr. = Magyar Nyelvőr NyF. = Nyelvészeti Füzetek NytudErt. = Nyelvtudományi Értekezések TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára TudGyűjt. = Tudományos Gyűjtemény