Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)

Fülöp Lajos: Gyöngyös és környékének nyelvjárási sajátosságai

gyűjteményébe, melyet ugyanekkor Simonffy Kálmán zenésített meg. Kallós Zoltán véleménye szerint bizonyára ez került vissza újra a néphez. Közkeletű ballada. Elterjedtségére jellemző, hogy az erdélyi (kalotaszegi, mezőségi és gyimesvölgyi) változatok mellett a Mátra vidékén is megtalálható mind a mai napig. Dallama igen szép és régi stílusú. Jelen esetben csupán a balladaszöveget közöljük. NÉPMESÉK (i.) A farkas meg a róka Ëccër a farkas mid gondolt, mit nem, elment tyúkot lopnyi. Nagy vígann vitte hazafele a szájába. Útközbe tanákozott a rókával. — Honnan hozod aszt a kövér tyúkot farkas koma? — kérdëszte tűle a róka. — Tarjánybú - felelte neki. Ahoty kimonta eszt a szót, kiesett a tyúk a szájábú. A róka se vót rest, fokta a tyúkot, oszt el is tűnt vele. A következő éjjel megint tanákosztak egymással. Mos mëg a róka vót a szerencsésebb. Jó kövér tyúkot tartott a foga koszt. - Honnan gyüssz róka koma? - kérdëszte a farkas. No, a róka sokkal okosabb vót. Összeszorította a száját oszt úgy monta: - Fajzatrú. így osztann nem is esett ki a szájábú a tyúk. A farkasnak mëg mit vót mit tënnyi, restelkedve hazaballagott. A gyűjtés ideje: 1963. ápr. 3., helye: Gyöngyöspata. Adatközlő: Juhász Anna 51 éves földműves. Lejegyezte: Fülöp Lajos. A mese változatát 1. Kálmány Lajos: Szeged népe I. 146. 22.sz. (A róka mög a farkas.) Vö.: Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok I. 148. 44.t.l.v. (Róka és farkas beszélget.) (2.) Bolondos Bohóka Hun vót, hun nem vót, vót ëccëer ëty kis faluba Bolondos Bohóka. Nagyon rossz gyerek vót, ezé a szülei elhatároszták, hocs cselédnek aggyák. Szolgát is ëgy évet az uraságná. Az év leteltivei kapott egy tőt fizetségű. Nagy vígann indút hazafele Bolondos Bohóka. Útközbe tanákozott ëgy szénás kocsival. Fëlkéreckëdëtt rá, oszt nyomban el is alutt. Nagyot zökkent a kocsi, Bohóka mëg fëlébrett. Nézi a kézit, hát nincs ott a tő. Nagyon mëgijett, hogy mit fognak othon szóni, ezé keresni keszte a tőt. Csak nem tanáta mëg. Mit vót tënnyi, csak haza kellett neki mennyi. - Meggyüttem édesanyám! - No fiam, mëg vót-e elégedve az uraság? - Mëg bizony! - Hát osztan kaptá-e valamit?