Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)

Pető Ernő: A gyöngyösi sajtó 1945-1946

Mátravidék Mátravidék - mint a régió meghatározására szolgáló szó, Gyöngyös sajtótörténetében kézenfekvő címként szolgált több kiadvány számára is. A Tanácsköztársaság idején a proletárdiktatúrát szolgáló újságként, a 30-as évek elején gazdalapként találkozunk vele. 1946-ban pedig, mint a Magyar Parasztszövetség felvidéki gazdasági és művelődési hetilapja, találkozunk a Mátra vidék címmel. 1946. április 6-december 25-ig 37 száma jelent meg. A lap szerkesztősége szinte számonként változott, hosszabb-rövidebb ideig a következők szerepeltek szerkesztőként: Adorján József, Csépány József, Czipó László, Terjáki László, Nagy László, Hajdú Kálmán, Gcng István, Nagy Ferenc és ifj. Lámi János. Közülük kiadóként végig ifj. Lámi János van feltüntetve. A Mátravidék elsődleges funkcióját a műveltségterjesztésben látta, mottója szerint: „az az ország a nagy, amelyt a korhoz mérten művelt, okos nép lakik." Céljuk a történelmi események helyes megítélése, a világ gazdaságát figyelve a magyar gazdaság megújítása, a művészet és tudomány gyöngyeiben való gyönyörködtetés. Természetes, hogy a provinciális helyzetükből, korlátozott lehetőségeikből és saját hiányos műveltségükből fakadóan e nagyravágyó célt nem tudták teljesíteni. Azonban így is jól olvasható, széles témaválasztékú színes lapot készítettek, a szerkesztésben néhol tetten érhető esetlegesség ellenére is. Az újság négy oldalon jelent meg. Direkt napi aktuálpolitikával csak a negyedik oldalon, ott is csak a rövidhírek szintjén foglalkoztak. A témák csoportosításában viszont érezhető némi törekvés általánosabb politikai-történelmi következtetések sugalmazására. Humoros anekdotáik is e célt szolgálták (a falnak is füle van; mindig a szegények járnak rosszul stb.). A lap első három oldalát a történeti eseményekről szóló cikkek, helyi költők igen egyenetlen színvonalú versei, a magyar kultúra nagyjainak a bemutatása, kisprózák, gazdálkodási és életmódtanácsok töltötték ki. Ezek színvonala a szerzők személyétől és a cikkek eredeti megjelenési helyétől függően nagy szóródást mutatott. Különösen mosolyogtatóak a természettudományos kérdésekről és a csillagászatról szóló eszmefuttatások. Összegezésül megállapíthatjuk, hogy az 1945-46-os évek gyöngyösi sajtója sokszínűen tükrözte a kor forrongó közhangulatát, a háborútól megszabaduló, a túlélés örömét kifejező pozitív érzésvilágát. Megjelenítette a társadalmi és gondolkodásbeli különbségeket, az érdektagoltságot. Közvetítette az országos és a világpolitikai eseményeket. A városban megjelenő egyetlen lap sem tudta teljesen levetkezni elkötelezett gondolkodását. Nem minden esetben a valós helyzetet, hanem saját valóságképzetüket jelenítették, meg. Igaz az adott korban komoly problémát jelentett az infonnációcllcnőrzés. 1946-ban már előrevetődölt a helyi nyilvánosság pluralizmusának a felszámolási folyamata. Ennek ellenére a gyöngyösi sajtó más városokhoz viszonyítva tovább őrzi autonómiáját. IRODALOM Rövidítések: HmL. - Heves megyei Levéltár DIV. LUK. DOK. - Dobó István Vármúzeum Legújabbkori Dokumentációs Gyűjteménye GyVKH. - Gyöngyösi Városi könyvtár Helyismereti Gyűjtemény HONTERT Rezső-SEREG József 1963. A felszabadulás után: In: A gyöngyösi állami Vak Bottyán Gimnázium értesítője fennállásának 330. esztendejében; Gyöngyös 1963/64.