Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)

Pető Ernő: A gyöngyösi sajtó 1945-1946

nagyhatalmak értékelésébe már sötétebb árnyalatok is kerültek. Túlhangsúlyozták Sztálin megértőkészségét a magyarok problémái iránt. Míg 1945 áprilisában a Roosewelt temetése kapcsán íródott cikkben az amerikaiak is a felszabadítók kategóriájába tartoztak, addig 1946 nyarára ez a kategória a Szovjetunió számára lett fenntartva. A lap vidékkel való kapcsolattartása nem tűnik megszervezettnek, vidéki hírszolgálata nincs. A parasztság a lap hasábjain, mint elvont ideologikum van jelen. Elnyomott osztályként szerepelt, amely a történelem során mindig kizsákmányolása ellen küzdött, adott esetben a volt földbirtokos osztály föld- és hatalomvisszaszerző praktikái ellen. Konkrét paraszt a maga konkrét problémáival csak akkor kapott szót, ha ebbe a képbe beilleszthető volt. A Gyöngyösi Néplap példányszámáról sajnos nem rendelkezünk megbízható forrással. A lap árának alakulására pedig a korateli inflatorikus viszonyok miatt nincs értelme részletesen kitérni, csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy az egyes példányok ára mindig valamivel egy tojás ára fölött alakult, némileg meghaladva a korabeli egri újságárakat. A bevételek alakulásánál figyelembe kell venni a hirdetések arányát is. A helyi lapok közül a legtöbb hirdetést a Gyöngyösi Néplap hozta, ezen belül is figyelmet érdemel a keretes hirdetések aranya. Megállapíthatjuk, hogy a vizsgált lapok közül ez a lap érte el a legnagyobb hirdetési bevételt, mely tény — bár közvetetten — az olvasottságra is utal. Gyöngyösi Katolikus Tudósító A Gyöngyösi Katolikus Tudósító című periodika 1945-ben a XVII. évfolyamában járt. 1928-tól kéthetenként jelent meg, a háború következtében megszakításokkal. Szerkesztője Monostory Adorján felsővárosi prépost plébános volt. A lap fennállásának egésze alatt a katolikus közlöny szerepét szánta magának. Tartalma, felépítése, irányvonala is ennek megfelelően alakult. A 8 oldalas kiadvány jelentős részét a plébániák hírei, a hitgyakorláshoz kapcsolódó események tudósításai, az anyakönyvi hírek uralták. Az első oldalakat az aktuális közéleti-politikai események katolikus szemléletű magyarázatai, bibliamagyarázatok, lelkigyakorlatok töltötték ki. A lap a kor hivatalos katolikus ideológiáját a hívő kisember nézőpontjából közelítette. A német megszállás idején magyarságtudatából, lokálpatriotizmusából és katolikus értékőrzéséből következően, halvány németellenes éle is volt. A Gyöngyösi Katolikus Tudósító a harcok elmúlta után, 1945 februárjában jelent meg újra. Felelős szerkesztőként Darvas Zénó káplán jegyezte a lapot. Aki már 1944-ben, a Monostoryt szanatóriumba szorító betegség idején is az újság tényleges előállítójaként tevékenykedett. A kiadvány első száma az időközben betegségébe telehalt Monostory emléke előtt adózik. Egyszerre célozva a prépost elhunytára és a politikai változásokra programadó írásában a következőképp fogalmaz: „Folytatjuk rövid megszakítás után utunkat. Nincs szükségünk új jelszavakra, elvünk a régi, célunk is a régi: krisztusibb embert. ...programunk felül áll a napi politikán, mindent támogatunk, amíg az katolikus meggyőződésünkkel összeegyeztethető."

16 A lapszám további részében a hagyományos felépítést követte. Olvashatók voltak a vidéki plébániák hírei, a katolikus társulatok közleményei, a második számtól az anyakönyvi adatok is újra helyet kaptak. Az első számban előfizetési felhívást olvashamnk. A lap utcán nem volt terjeszthető, csak annyi példányt nyomtathattak, amennyi előfizetőt szerezni tudlak. Ez egyrészt a lap akadályozására, másrészt a papírhiányra is utal. A Gyöngyösi Katolikus Tudósító a Hungária könyvnyomdában készült, a Szent Bertalan utca 3. szám 16 Gyöngyösi Katolikus Tudósító 1945. február 25.