Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)
B. Gál Edit: Az Orczy-család társadalmi és gazdasági felemelkedése a 18. században és a 19. század első felében
iratokban említett Almásy ház még nem a Bene utcai residenciát jelenti , hiszen itt, csak 1752-ben vásárol ifj. Almásy János Grassalkovich Antaltól egy keskeny telekrészt, melyet később újabb vásárlásokkal bővít, s csak 1784-ben építteti fel rajta házát. 7 Az eddigi irodalom feltételezte, hogy a város főterének keleti oldalán, a Szent Bertalan templom közelében álló épületet kapta Orczy István, mely azonban az ősi birtokjogra való hivatkozással 1742-ben sőt az átépítés feltételezett dátumát tekintve már 1731-ben Stösszel Kristóf és felesége kezén van. Orczy Istvánnak három végrendeletét (1734, 1736, 1742), illetve egy végrendelet fogalmazványát (1736) ismerjük, melyek részletesen felsorolják a gyöngyösi, tarnaörsi, pesti és egri ingatlanokat. 1734-ben - tehát már több mint három évvel a háznak Stösszel Kristóf tulajdonába való kerülésének feltételezett időpontja után — így szól erről az ingatlanról, valamint a mindig ezzel egy időben említett Szabadi-féle házról: „Az gyöngyösi házamat, minthogy más Famíliáktól aquiráltam, mely Somberi házának neveztetik, s kiben magam laktam ... Lőrincznek maradjon. Szabadi Pál háza félét, azt is magam vettem, hagyom Anna leányomnak" Az 1736-os fogalmazványban ugyanezek az ingatlanok így szerepelnek: „Az gyöngyösi házam, minthogy Rákóczi Famíliától aquiráltam nehezen és költségesen, mely Somberi házafélének neveztetik, akiben magam laktam Lőrincznek maradjon. Az leányomnak pedig hagyom ugyan Gyöngyösön az Szabadi Pál háza-félit. " 10 Az ugyanezen évben keltezett végrendeletben pedig ezt olvashatjuk róla: „Gyöngyösön az minemű házban magam laktam, azis nem Nyáry jószág, hanem más ágtól aquiráltam, az levelek mutatják, az mellette levő Réz Kata házával együtt maradjon Lőrincznek"^ Végül az 1742-es végrendelet is megemlékezik róla. „Gyöngyösi residenciámat más mellette lévő házzal együtt hagyom az leányomnak." Ezen épületegyüttessel azonban 1756-ban Lőrincz rendelkezik, s azt később is mindvégig a Gúág örökli. A két ház tehát már 1734-től együtt jelentkezik, és a végakaratok vallomása szerint Orczy István még 1736-ban is a Somberky-féle házban lakik, sőt 1742ben mint residenciájáról rendelkezik. A városban csak egy helyen a központi tér nyugati oldalán volt a családnak két egymás mellett levő háza, mely az 1824-es átépítés során nyerte el a 20. század elejéig fennálló egységes homlokzatát. Addig két különálló, külön udvaros, földszintes házként említik. Lakásának, residenciájának azonban mindig az 1708ban csere útján szerzett épületet vallja. Ennek feltételezett helyéről egy 1714-es birtokrendezésből tudunk, amikoris az Orczy István háza, a város piacterének kocsmája és a Kispalák malom-medre közötti területet felosztják. 13 Itt a Kispatak malom-medre a helymeghatározó tényező, hiszen erről tudjuk, hogy a piactér nyugati oldalával párhuzamosan folyt, tehát az említett ingatlan is erre a területre tehető. 1714-ben a végrendeletekben említett másik ház még nincs a család tulajdonában, ezért szól a forrás területhatárként csak egyetlen Orczy-lakhelyről. A Szabadiné Réz Katalin féle ház 1731. április 20-án kerül István kezére a következő módon: „Baráti megegyezés Orczy István curiai albíró és Kada Pál Heves vármegyei másod6 Ma a Felső-városi Rk. Plébánia Hivatal épülete 7 ALMÁSY 1903.35. 8 Heves megye Műemlékei III. 1978. 115. Az 1731-es évszám az épület építési vagy átépítési dátumát jelezheti. 9 OLP.518. 1. es. Nr.23.Boy 10 OLP.518. 1. es. Nr.34.Boy 11 OLP.518. 1. es. Nr.34.Boy 12 OLP.519. 13. es. Nr.43.Boy 13 OLP szekció Elenchus
