Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)

Molnár József: A II. világháború gyöngyösi áldozatai

városunkat - írják a ferencesek a História Domusukban. - Olyan közel van már a front, hogy nem is tudják a riadót jelezni. A gépek a Sárhegy felől ereszkedtek alá. Az óvóhelyre nem tudtak az emberek menekülni. A templom melletti szőlőskertbe három bomba hullott. Az egyik alig két méterre a szentély falától fúródott a földbe. Templomunk gyönyörű üvegablakait a templom padlójáról szedtük fel."^ A várost ért légitámadásnak 20 halálos áldozata volt: 11 férfi, 2 fiúgyermek és 7 nő. A legidősebb áldozat 77 éves volt, 14 halott gyöngyösi, 2 káli (a 11 és 13 éves Ficsór testvérek) 1 adácsi, 1 tiszaföldvári, 1 hevesi és 1 bajai lakos. A halottak között 17 volt a polgári áldoat, 2 katona és 1 rendőrtiszthelyettes. Jelentős katonai egység nem tartózkodott a városban. A Gyöngyösön átvezető Budapest-Miskolc-i országúton (most Pesti út, Országút, Alkotmány, 1944-ben Szmrecsányi út és Egri út) nem volt katonai forgalom. Ennek ellenére nemcsak bombázták, hanem géppuskával is lőtték a város utcáit a támadó repülők. Nem lehet tudni, hogy a számontartott 20 halotton kívül sebeibe hányan haltak bele később. A november 19-i szovjet hadijelentés szerint a szovjet csapatok „...Elfoglalták Gyöngyöst és több más községet, ezek között Görömböly, Tótfalu, Vécs, Hevesugra, Boldog, Galgahéviz községeket. ..." majd így folytatja a tudósító „...Elkeseredett küzdelem folyt Gyöngyöstől keletre. Az ellenség harckocsijai és gyalogos kötelékei egymás után öt ellentámadást indítottak. Az ellentámadásokban kifáradt ellenséget a szovjet csapatok nagy lendülettel visszavetették. "

16 A városunkért folyó harcról a Pesti Hírlap is írt, hogy a német páncélgránátosok visszafoglalták Gyöngyöst. „...Rendkívül éles harcok folytak Gyöngyöstől délre, ahol egy szovjet harci csoportnak estefelé sikerült megvetnie lábát a város déli részében. ... Gyöngyösön dühös közel- és házliarcok lángoltak fel, lángnyelvek és füstfelhők között. " Később így folytattja az INTERIN november 20-i berlini jelentése: „Gyöngyös városban, melyet a német csapatok éjszaka ismét visszavettek, elkeseredett házról-házra folyó harcok tomboltak."

17 A városért folyó harcok leírásában most a helyi feljegyzéseket és visszaemlékezéseket idézzük „...Megkezdődött a fosztogatás. Az üres lakásokat feltörik, minden mozdíthatót elvisznek." November 16-án újabb bombázás éri a várost. „Estefelé gyújtóbombákat szórtak a templom (a ferencesekéről van szó: MJ) környékére. Kettő a templomra, kilenc a rendházra és tizenhat a kertbe esett. Nagy riadalommal siettünk a padlásra oltani. Fuldokoltunk a sűrű füstfelhőben. Szerencsére nagyobb kár nem lett belőle." A német és magyar csapatok a város déli, délkeleti és keleti részén rendezkedtek be védelemre. A püspöki kertekben és a város felső részén nehéz- és messzehordó ütegeket helyeztek el. A régi vásártéren (ma már beépített terület, részben a 3. sz. műút, részben a Róbert Károly út) ágyúkat állítottak fel. A régi püspöki termény rakodón (ma állatvásártér) is voltak ütegek, lövészárkok. Két német ágyú a Püspöki út végén, az 57 sz. ház előtt volt felállítva. A német ütegparancsnokság a Püspöki út 35 számú házban volt. A németek a lakosságot is igénybevették a harcállások elkészítésére." 14 História Domus 1934. augusztus 2. - 1950. május 30., feljegyzés, 1944. október 31. Őrzési hely: Ferences Plébánia Gyöngyös, (H. D. Ferences P.) 15 PRÉS 1990. november MOLNÁR József: Gyöngyös első bombázása 21-22. 16 HÍREK 1944. november 22. Kiadja az Arcvonal Politikai Osztálya, a magyar lakosság számára. 17 Pesti Hírlap 1944. november 21. 18 H. D. Felsővárosi P. 65-66. 19 H. D. Ferences P. 1944. november 16-i bejegyzés 20 Nagy Ferenc és Mádi Ferenc, visszaemlékezése. 21 Zsiska Ferenc visszaemlékezése.