Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)
Molnár József: A II. világháború gyöngyösi áldozatai
MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS 1993. p. 119-141 A II. világháború gyöngyösi áldozatai Molnár József Abstract: The Victims of World War II. in Gyöngyös The author gives a brief summary of the history of Gyöngyös from the 19th of March 1944, i. e. the German occupation of Hungary, to the 19 th of November 1944, when the Soviet troops occupied the town in heavy battles. The author lists the victims of the war: the deported Jews, the leftist internees, the victims killed in the battles for the town and those who died of wounds in hospital, as well as the deceased who were nonlocal residents. The total death toll is 2010, civilians, from these 1835 Jews. According to the census taken in 1941 it represented 8.3 percent of the town's population. A második világháború egy-egy várost, községet érintő eseményeinek feldolgozásakor nehézségekbe ütközik a kutató. Fél évszázad eltelt a történtek óta, sok mindenről nem készült feljegyzés, ha igen, sokszor azok is a világégés áldozataivá váltak. A szemtanúk, akik egy-egy vitatott eseményt átéltek, egymás után halnak meg. Különösen nehéz a háború polgári áldozatait megállapítani, mert nem minden halottat anyakönyveztek. Ezeket esetleg kis falvakban, ahol ismerik egymást az emberek, lehet csak utólag pótolni — de nehéz nagyobb városokban —, különösen ha az anyakönyvezés nem egy bombázás, vagy az 1944—45. évi magyarországi harcok után közvetlenül történt. Később már nem merték a hivatalos anyakönyvbe beírni a halál pontos okát, főleg ha ez a harcok során elkövetett embertelenségek következménye volt. Ilyen esetekben nehéz - utólag — megállapítani, hogy az illető halálának mi az igazi oka, — ekkor kell a még élő szemtanú (vagy szemtanúk), akik elmondják, hogy mi volt a halál előidézője. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után a baloldali érzelmű személyek ellen fokozottabb eljárás indult. Április elején több gyöngyösit szállítottak a ricsei internálótáborba, akik egy hónap múlva szabadultak ki. Ekkor hurcolták el Szűcsi községből Timár Béla földművest, pár nap múlva a Mosom utcai toloncházban halt meg. 1 A kormány a zsidók ellen március 29-i 1200, 1210, 1220, 1230 és 1240/1944 sz. alatt egymás után hozta a rendeleteket. Nem dolgozhattak közhivatalokban, ez városunkban 5 személyt érintett. 130 zsidóhasználatban lévő felefont kapcsoltak ki, április elejétől pedig megkülönböztető sárga csillag viselésére kötelezték őket." A május 5-én megjelent gettórendelet Gyöngyösön 1824 főt érintett. 3 A gettó az Újtelepen a Kassai út, Laktanya út, Bethlen út és az Újtelepi útak által határolt terület épületei, illetve a Bányász és az Encsi utcákban lévő ma földszintes és emeletes (nincs már meg) bányász házak voltak. Az 1824 1 Gyöngyösi Néplap 1945. május 2. 2 Heves vármegye 1944. április 9. 3 Heves vármegye 1944. május 13.
