Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)
Kárpáti László: A gyöngyösi „arnótok" művészeti öröksége
inak általánosan elfogadott gyakorlatát követően négy, fordított csonkagula alakú lábra állított talp és fedőlemezzel ellátott vöröstnárvány oltárasztal (trapéza) áll. A korábbi szakirodalomban Olaszországból eredeztetett és 1811-ben szállított oltár piszkei rózsaszín márványból készült. A rajta lévő görög nyelvű felirat tanúsága szerint a Kasztória városából származó Jappa Tamás és Theokarasz urak költségén ő maguk és szüleik örök emlékére állíttatott. 7 Az oltár (szentély) északkeleti részén egyszerű, szegmens íves falfülkében kapott helyet az előkészület (proszkomidia) asztala, melyet szerény kvalitású Eucharisztikus Krisztus ábrázolás és görög felirat díszít. (4. kép.) A templomnak külön diakonikonja (sekrestyéje) nincs, a liturgikus öltözetek és egyéb, időnként használt tárgyak őrzésére egyszerű - a szentély északi fala előtt álló komód - szolgált. 8 Az arhitektúrához kötődő járulékos felszerelési tárgyak sorában a hajó barokk üvegcsillárját és néhány szép kovácsoltvas munkát - többek között ikonmécs-tartó konzolt -, említhetünk. Az egyetlen körmeneti zászló, amely kézzel festett selyembrokátból készült, képmezőjében az Istenanyja és Szt. Naum képével a női szakasz déli oldalán állt. Ikonok 1. Mitrofán Zográf ikonjai A bizánci tradíciókhoz következetesen ragaszkodó ikonfestő műhelyek egyikében készült az ikonosztázion három rokokó keretelésű ikonja, amelyeket a képfalról szólva érintőlegesen enilítettünk. A pontos rajzú, élénk színvilágú ikonok meglehetősen társtalanok a magyarországi anyagban. Az irodalom mindezidáig egyetlen olyan darabot ismer és ismertet, amely minden szempontból párhuzamként vehető számításba a három gyöngyösi ikon provenienciájának megközelítésekor. A magyarországi régi szerb művészet kiváló ismerője, D. Davidov Mitrofán zográf szignált, a szigetcsépi templomban előkerült Trónoló Istenanyja ikon kapcsán hangsúlyozza, a mester mecedóniai származását, athoszi kötődését és görög eredetét, nemzetiségét. (5. kép.) A szigetcsépi ikon néhány részlete szószerinti egyezést mutat a gyöngyösi táblákkal. A gyöngyösi Tanító Krisztus, Hodigitria Istenanyja és Szt. György nagyvértanú ikonok és Mitrofán szigetcsépi ikonja közötti azonosságok és megfelelések röviden a következőkben foglalhatók össze: Mária és a gyermek Jézus arcának, kezének modellálása, a drapériák részletmegoldásai, a krizográfia azonos hangsúlyú alkalmazása. A testszín (inkarnát) azonos színe és tónusa a drapériák szegélyeinek egyező motívumkincse. Az alakok testtartása és egymáshoz viszonyított arányaik egyezése. Hasonló epigráfiai jelrendszer. A háttéraranyozás kiváló minősége. Az ikonok hordozó táblájának gondos asztalosmunkája; a mélyített képmező és a keret aránybeli viszonyainak hasonlósága. Mitrofán Zográf személye mellett szól a szigetcsépi ikon bal sarkában lévő 7 A 18. században a magyarországi ortodox templomokban három oltárasztal-típus terjedt el. Az első minden tagozat nélküli falazott hasábalakú kubus, a második egy lábra állított viszonylag kisméretű fedőlappal ellátott asztal (I. a volt esztergomi szerb templom oltárasztala) a harmadik és általánosan elfogadott, a 19. század közepéig divatozó konstrukció fordított csonkagúla alakú, azonos méretű talp- és fedőlemezzel ellátott, a korábbiaktól jóval nagyobb méretű oltárasztal típusa volt. 8 A kamarai típustervek alapján épült keleti szertartású templomok nem rendelkeztek külön építészeti egységet alkotó proésziszszel és diakonikonnal, ezeket többnyire a szentélyben kialakított falmélyedések, illetve az azokban elhelyezett, beépített bútorzat adta. 9 DAVIDOV, Dinko 1988. 94.
