Bujdosné Pap Györgyi - Szilasi Ágota, H. (szerk.): In Honorem Dei. Noszvaj község egykori középkori református temploma és festett kazettás famennyezete - Megfejtett múlt 2. (Eger, 2016)
netelére, ezáltal a feltámadás keresztény reménységére vonatkoztatja. így a karmában halat, vagy jelen esetben őzet tartó sas ábrázolásának értelmezése a hívő lelkének Krisztus általi felemelésére, mennybe vitelére vonatkoztatható.129 A tábla pozitív, megváltói értelmezését erősíti a madár fejéből kinövő, növényi koronaként kivirágzó inda. A táblákon egyéb állatok is feltűnnek. Például a kereszténység egyik legfőbb jelképeként a hal, mely a négy elem egyikének, a víznek a legősibb szimbóluma.1311 A hal már számos ókeresztény emléken is megtalálható. Általános érvényű szimbólumként a korai keresztények számára a vízzel való keresztelkedésre utaló jelkép volt. Egy másik értelmezésben, mivel Jézus a halászok közül választotta ki első tanítványait, és az „emberek halászaivá” tette őket, e cselekedete által a megkeresztelt híveket a halakhoz lehetet hasonlítani. A hal azonban magát Krisztust is jelképezi; a hal görög nevére (ikhthüsz) készült anagramma: IX&YZ (Zeszousz /v/zrisztosz, The ou Üosz, .Vyótér) — Jégus Krisztus, Isten Fia, Megváltó szerint.131 A két, egymással ellentétes irányba úszó hal körül erőteljes rombuszforma ad geometrikus jelleget a kazettának. A Krisztus-képeken (főleg ikonokon) megszokott mandorla-ábrázolásokat példaként ideidézve a kozmikus dicsőség, az istenség megjelenítéseként. De vajon mit keresnek a gólyák mennyezetünkön, ráadásul kígyókkal szájukban?132 A már többször idézett Physiologus középkori szerzője a gólya fekete-fehér tollazatában utalást látott Krisztus földi és égi kettős természetére. Alciatus (1602) pedig a gólyaszülők és fiókáik közötti legendás szeretet és hála miatt erényszimbólumként emlegeti őket.133 A bölcsesség, a kegyesség és a tisztaság szimbóluma, így a Szeplőtelen Szűzzel hozzák kapcsolatba. Mint minden kígyópusztító állatot a középkorban leginkább a kígyó által megszemélyesített bűn, a bűnbe vivő Oskígyó kiirtójaként, illeme a Gonosz legyőzőjeként tartották számon.134 Táblánkon a fészkük felett keringő öt gólya (az ötös szám Krisztus sebeire utal) egy olyan gyülekezetei szimbolizálhat, melynek tagjai egymás szeretetétől vezérelve megtisztítják a megtévedt hívek lelkét és gondolkodását a tisztátalan érzésektől és gondolatoktól.135 S végül a szirénekről, akik a klasszikus mitológiától a középkor által átörökített, érzéki örömökre csábító fantázia-lényekként az ördögi kísértés szimbólumaivá váltak. A csábítás, az elérhetetlen emberi vágyak, s a csalóka reménység jelképei.136 Ókori eredetű az a középkori nézet, miszerint szépséges énekükkel csábították el az ellenállni nem tudó, akaratszegény, befolyásolható, tehát a gyenge hitű embereket.13 Csodás lények. A klasszikus mitológiában női fejjel és madártesttel ábrázolták, de a 7. századtól már női felsőtestű és halfarkú lényeknek (sellő) tartották őket. Hárman voltak, de a noszvaji táblán — a festő egyéni ödeteként - koronás sziréncsalád alakjában jelennek meg. Középen egy kétágú - tulipánformát formáló - farokban végződő, kihívó tartású — végső soron széttárt combú, tulajdonképpen Ördögűző pózban terpeszkedő — női test a leghangsúlyosabb figura (a művészettörténetben e forma igen korai megjelenése széles körű szimbolikát sejtet). Mellette jobb oldalon egy férfifejes, halfarkú alak — sirenus —, jobb oldalon pedig egy göndör hajú, halfarkú gyermek szirén úszkál.138 Szendrei József 1902-es lejegyzésében valamennyi bemutatott tábla megtalálható, ezen felül az oroszlánt támadógriff-ú volt gazdagabb az eredeti sorozat. A noszvaji mennyezet jelképrendszere mélyen a középkor egyházi szimbolikájában gyökerezik 88
