Bujdosné Pap Györgyi - Szilasi Ágota, H. (szerk.): In Honorem Dei. Noszvaj község egykori középkori református temploma és festett kazettás famennyezete - Megfejtett múlt 2. (Eger, 2016)

tina, gyermekeik: János, Mihály, Imre és Anna. Nosz­­vaj 1552-ben elpusztult, ezért Figedy maga hozatott jobbágyokat, udvarházat építtetett és családjával ide költözött. Feltételezhető, hogy Lőrinc protestáns pré­dikátort is magával vitte a faluba. Erre utal, hogy Ve­­rancsics egri püspök, a felerősödő protestánsüldözés idején egyik levelében (1560. október 14.) a falunév említése nélkül utal Noszvajra, mint Figedy eretnek prédikátorának Eger környéki menedékhelyére, akit — mivel védettséget élvez — nem bír megkaparintani.56 1564-ben, amikor egy szőlőbirtok ügyében Figedy szerződést kötött a korábbi birtokos Szepesi család­dal, a vásárlási szerződésen már PosgaiMárton prédiká­tor neve tűnik fel a hitelesítő tanúk között. Öt a falu első református hitszónokának tekinthetjük. Ekkép­pen nem véleden, hogy Noszvajon ettől az időtől a katolikus felekezet mellett már református gyüleke­zet5' is működött. Borsod megye portális összeírása­inak a jegyzékein Noszvaj 1564-ben még a Figedyek zálogbirtoka. 1566-ban Kátay, 1570-ben újra Figedy és 1572-ben Kátay birtok. 1574-ben még Kátay Fe­renc zálogbirtoka, 1576-ban viszont az ifjabb Figedy János nevén találjuk. 1578-ban, az egri egyház offen­­zívája idején birtokosa az egri káptalan. Az 1582. és 1584. évi jegyzékek a nevekkel szűkmarkúan bántak. Noszvajnál is csak ilyen bejegyzés olvasható: nemes­ség (nyilván vagy Kátay vagy Figedy). Végül 1588-tól a török időkig ez olvasható: „coloni sunt nobilitaram Figedy”.58 Figyelmet érdemel, hogy Rákóczi Zsig­­mond várkapitánysága kezdetén az egri kálvini gyüle­kezet erősítése érdekében Noszvaj felé fordult. Nosz­vaj a káptalani birtokok gyűrűjében (Bogács, Novaj, Tihamér, Kistálya), a várhoz tartozó püspöki birtokok között (Szomolya, Zsérc, Ostoros) az egyeden nemesi falu volt a környéken, s még mindig a Figedy család lakta. Eger vidékén az egyik legjelentősebb református iskolával dicsekedhetett akkoriban. Rektora 1586-ban Baros Mihály volt.59 Rákóczi Noszvajon 1589-ben 24 fős állandó őrséget helyezett el, valószínűleg a Figedy család megerősített várkastélyához. A Diósgyőrbe vezető útra vigyáztak. A török időkben a katolikus egyházi központ távolba — Egerből Kassára60 — költözésével a hódolt­sági területeken nagyrészt megszűnt a hitbéli gon­doskodás. így kialakultak, majd felvirágoztak a refor­márus felekezetek, melyek elsősorban a református prédikátorokra maradtak, akik a katolikus hit helyett felvállalták a hívek lelki gondozását. Eger elestével (1596) és török vüájetté válásá­val Noszvaj nem néptelenedett el, sőt magyar birto­kosok kezén maradt, adót fizetve a hatvani szandzsák behajtóinak. Későbbi birtokosai - Figedy leszárma­zottai - közül kiemelhetjük Flanvay Ferencet (fi 669) és fiatal feleségét Mocsáry Juditot, aki Flanvay halála után Bossányi Miklóshoz ment feleségül. Az 1680-as években egy gazdag egri török bor­­kereskedő is bírta a falut, aki Eger visszavétele után kikeresztelkedett és felvette a Noszvay Ferenc nevet.61 Ö sem a hittérítéssel, hanem az adózással volt elfog­lalva, így a keresztények megtarthatták hitüket egészen addig, amíg 1687. december 17-én az egri várat fel nem adta a kiéheztetett török seres. A környező települése­ken, köztük Noszvajon is új élet kezdődhetett. Ekkor a templom nem volt túl jó állapotban, de Bossányi Miklós, majd az 1700-as évek elejétől lánya, Bossányi Krisztina és férje, Szemere György a falu birto­kosaiként62 komoly részt vállaltak a templom helyrehoza­talában. A templom eredetileg természetesen a katoliku­soké volt, ám az 1769-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint 1681 -ben már a reformátusok kezében volt.63 36

Next

/
Thumbnails
Contents