Bujdosné Pap Györgyi - Szilasi Ágota, H. (szerk.): In Honorem Dei. Noszvaj község egykori középkori református temploma és festett kazettás famennyezete - Megfejtett múlt 2. (Eger, 2016)
szerének kialakításához, többek között a püspökség remekbe szabott székesegyházának feláldozásával. Majd Dobó István várkapitánysága idején következett az 1552-es, európai érdeklődésre és méltatásra is méltán szert tett török elleni győzelem. A vár védelmében elcsigázott várnép magatartása ekkor kifejezetten antiklerikális volt. „Fgt a beállítottságot nem lehet a Varkoch Tamás 1542-48. évi vár nagysága idején Egerben erőszakkal is tért hódító reformáció számlájára írni. A reformáció prédikátorait Dobó István még 1548-ban elűzte. új hit mellett kitartó családokbólpedig hírmondó is alig maradhatott az ostrom idejére. Egerben az ostrom idejére azonban képzett, prédikálni tudó katolikus pap nem maradt. Egernek nem volt Kapiszfrán Jánosa. ’s" - írta Szabó János Győző. Történetünk következő szereplője Figedy János. Az ostrom hős kapitányainak egyike. Tinódi is megemlékezik róla krónikájában: Az vitéz Dobó István főhadnagy, Mecskei István társa más hadnagy, Jó Pető Gáspár harmad főhadnagy, Zoltai István az negyedik hadnagy. Köztök Bornemissza jó Gergöly deák Ötedik hadnagya jó királnak, Figedi János az káptalannak Hadnagya vala egri pap uraknak. Vala ezöknek nagy vitésségök, Minden ígyekbe nagy bölcseségök, Kikhöz hallgatnak sok jó legényök, Az krónikába megvagyon ő nevök.51 Az 1552-es katonaság nagy része az egri várban maradt. Literátus Bornemisza Gergely azonban várkapitánysága alatt már nem pártfogolta a katolicizmust. Utódja, Figedy János várnagy és kapitánytársa Zárkándy Pál pedig már nyíltan protestánsok voltak. Figedy János, aki 1552-ben még az egri káptalan bizalmi embere volt és a káptalani csapat élén csadakozott Dobó seregéhez, az Egertől távol élő Ujlaky László püspök halála idején protestáns prédikátort hozott a várba"2 A városban a lutheránus közösség új lelkésze akkor a nagyhatású prédikátor, Egri Lukács volt. Eger urai a török elleni hadra készülő, többségükben a protestantizmussal szimpatizáló főurak lettek, sőt prédikátoraikat ebben az időben (1559) még Verancsics Antal új egri püspök (1577-1569) is számon tartotta egyházmegyéjének papjai között.53 1564-től az egri várkapitánnyá kinevezett Mágocsy Gáspár azonban eltávolítatta a várból a katolikus klérus képviselőit és egyenesen védelme alá vette a környék prédikátorait. Eger útját a reformáció elterjedésében - Forgách Simon vagy Rákóczi Zsigmond főkapitányságának idején... — nincs lehetőségünk itt tovább folytatni, de kiemelendő, hogy a magyarországi első igen fontos protestáns dokumentum, a Debrecen-Egervölgyi Hitvallás {1561-es első változata) többek között az egriek ösztönzésére született meg, és Károli-bibliáját 1589-1590-ben Rákóczi Zsigmond (1544?—1608) vizsolyi falubirtokán s pártfogása alatt nyomtatták ki.54 Az Eger közelében lévő Noszvajon a reformáció meghonosítása Figedy János (?—1566) nevéhez köthető. Történetünk szempontjából fontos, hogy Figedy Dobó István kapitány és Mekcsey István alkapitány mellett Bornemissza Gergely, Pető Gáspár, 34
