Bujdosné Pap Györgyi - Szilasi Ágota, H. (szerk.): In Honorem Dei. Noszvaj község egykori középkori református temploma és festett kazettás famennyezete - Megfejtett múlt 2. (Eger, 2016)
szerzőjét sajnos nem ismerjük (lehet Möller István vagy Szmrecsányi Miklós is, de mindenképpen az ő helyszíni szemléjük tapasztalatából indul ki), de adatai, Egri Népújság 1928. XVL. évf. 107. szám / május 8. 2-3. Sikerült megmenteni a borsodi Noszvaj község XII-ik századbeli templomának becses műemlékeit A Műemlékek Országos Bizottsága szakértőket küldött ki a lerombolt templom megtekintésére. - A lebontott szentélyt a Magyar Nemzeti Muzeum régiségtárában fogják újra építeni. — Az 1700-as években készült festett menyezetet a Borsod-Miskolci Múzeumnak ajándékozta az egyház. Miskolc, május 7. „(...) A bontásról a mezőkövesdi járásfőszplgabirája tett jelentést Bónis Aladár alispánnak, aki szakértőt kért a további követendő eljárás megállapítása céljából. A múlt hét folyamán azután Peszjhé5 Andor muzeumőr saját intenciójából lebontatta a templom menyezetét és teherautón behozatta a miskolci Múzeumba a menyezetet képező negyven gyönyörű szép magyar motívumokkal megfestett kazettaszgrü fatáblát. Restaurálása és felállítása rendkívül sok munkát fog igényelni. 1700-ban miskolci mester festette a templom menyezetét. A noszpaji templom menyepete negyven festett falitáblából áll. - 1700-ban készítette Asztalos Imre miskolci mester, (sic!) 1734-ben ugyancsak ő festette újra a menyezetet. A meny epet azóta változatlanul állott. A díszítések azonosak a múzeumban őrzött megyasszpi templom menyepeti tábláival, amelyeket Asztalos Imre és István mesterek 1735-ben festettek. Ugyanilyen menyezgt és karzat van a mezpcsáti templomban is. A menyepeten a legkülönfélébb állati alakok, szirének, szarvas, lúd, özek, hattyúk vannak festve. Gyümölccsel rakott alma- és körtefák, halak, gólya, kígyó, elefánt, seregéllyel megrakottfa, griff, tolláit tépő pelikán, kétfejű sas váltakoznak a falitáblákon. Rendkívül érdekesjelenetek, a gazellát marcangoló sas, oroszlánt megtámadó griff madár, kéfejű sas, magyar címerre támaszkodva nagy érdekességet kölcsönöznek a kazettáknak. Ezenkívül rengeteg tulipán, szjzszprszjp és magyar stílusú növényi díszítménnyel ékesíti a táblákat. A mester alá is írta művét: «E ház istennek hajléka, melynek hív dajkája, Tes. Nagyugróczy Borsányi Krisztina. Ajándékból Isten segedelméből munkáltatta Miskóá Asztalos Imre mester Anno 1734.v46 A felírás alatt egy égboltozatotfestett, amelyen sugárzó nap, holddal és csillagokkal váltakozik. A kazettákat elválasztó lécek különítik el és ezek sarkaira deszkából kivágott festett epervirág van erősítve. A legutóbbi levéltári kutatások alapján Nyiry Dániel városi levéltárnok megállapította, hogy Asztalos Imre és István miskolci mesterek az 1700-as években a környék összes neves templomait kifestették. A kutatások alapján kiderült, hogy a két miskolá mester török származású volt... 27 melyek — ma már tudjuk, hogy — itt-ott ugyan tévesek, megerősítik a korábbi közlők információit, illetve hozzá is tesznek kultúrtörténeti érdekességeket.
