Bujdosné Pap Györgyi - Szilasi Ágota, H. (szerk.): In Honorem Dei. Noszvaj község egykori középkori református temploma és festett kazettás famennyezete - Megfejtett múlt 2. (Eger, 2016)
Bizonyára még a XIII. igazadban kegdték építeni római stílusban. Megnagyobbodván ag eklégsia tagjainak sgáma, átépítették és megbővítették a XV. sgágadban. Ennek emlékét őrigte eg év márciusának elejéig a gyönyörű, bordás boltogatú, szögletes apsgisú szentély, továbbá két faragott kőkeretű késői gótikus kapu .f a csinos mérművekkel díszített ablakok, melyeknek középső választó kőpálcái már régebben kitöredegtek, de megvoltak még a halhólyagalakú kőrácsok ag ablakok felső csúcsíves résgében. A megnagyobbítás hajók hoggátoldásában nyilvánult meg. Tornya karcsún emelkedett fel; ag egés% templomot pedig fal övegte, mely Sgendrei János véleménye sgerint, aki 1902-ben megvizsgálta a templomot, sginte erőddé avatta agt. Möller István pedig arra a ritka sajátságára mutatott rá a szentélynek, hogy ferdén állt a hajó hossgtengelyére, amit a misztikusok a keresgtre fesgített Jégusfeje lehanyatlásának jelképegésével magyaráznak”- írta Szőnyi Ottó a História 1928-as 1. számában megjelent nekrológjában.25 A 8 Órai Újság tudósítója gondolatait ismét ide idézzük: ,/[ sgentély teljesen elpusztult. Aldogatul esett az orgonához templomot építő akaratnak. Világhírű ritkaság volt eg a sgentély, amelynek tengelye a főhajó hossgtengelyével nem a rendes keresgtalakot képegte, hanem egy olyan keresgt alakját mutatta, amelynek rövidebb sgára félrebillen. Óriási egyhágművésgeti, kultúrtörténeti kormegállapító raritás, amilyet a hesseni Wimpjfen im Thalen és a bécsi Maria am Gestade-templomon kívül csak Nosgvaj mutatott fel. Mert egt a keresgtalakot jámbor, hívő építőmesterek a XV. sgágad vége felé építették, emlékezetére Krisgtus Urunknak, akinek lehanyatlott a feje a keresztfán halála pillanatában. Es egt a sgentélyt, amelyet Mátyás király idejében építettek a korábbi templomhog a föld sginével tette egyenlővé Bodnár Béla tisgteletes Wollesgák helyőcsabai vállalkozó bontó csákányával... Az első fennmaradt írásos bejegyzés a település középkori templomáról az 1332-es pápai tizedjegyzékben olvasható, melyben az Egertől 10 km-re fekvő község Neznay és Noznay néven szerepelt.26 Építészeti stílusjegyei, valamint a fallal elkerített cinterem sírjainak bolygatásakor talált IV. Béla kori pénzérme azonban az 1200- as évek első felére datálják a legkorábbi, tíz-tizenkét méteres, egyhajós, félköríves szentélyzáródású templomocskát. Ezt a keltezést erősíti meg a lebontáskor előkerült, a 15. századi szentély építéséhez felhasznált kőanyag vizsgálata. Ezek a nagyon szép, díszesen faragott román stílusú kövek — fogrovatos, gyémántmetszéses homlokzati párkányrészletek, ívsoros párkányzáró töredékek, valamint egy kora-román oszlopláb és kockafejezet — kétségtelenné tették, hogy ennek, a valaha festői szépségű kis csúcsíves épületegyüttesnek a helyén egy még régebbi templom állott. Ráadásul e leletek azt A noszvaji középkori templom alaprajza 1905-ból (kotf: Kovács 2000. 94.) 20
