Szilasi Ágota, H.: Mátyás király kegyeltje. Estei Hippolit püspök reneszánsz címefreskója az egri várban - Megfejtett múlt 1. (Eger, 2016)
lület pedig elkezdett lehullani. Most azonban egyértelművé vált, hogy nem lehet tovább halasztani a leválasztás melletti döntést. Főleg azért, mert jelen tudásunk szerint nincs olyan konzerválási eljárás, ami a fent jelzett problémákat hosszú távon meg tudná állítani, főleg úgy, hogy a korábbi restaurátorok — akik valószínűleg hasonló dilemmákkal küzdöttek — által alkalmazott anyagok lehetetlenné tették a hatékonyabb, modern beavatkozásokat. Az esztétikai megfontolások is a leválasztás melletti érvek közé sorolhatók: a freskó ebben a leromlott állapotában lentről alig volt látható, érthető, élvezhető. A várba érkező látogatók már fel sem figyeltek rá. A tapasztalatok szerint a leválasztott freskók belső térben évszázadokig is jó állapotban megtarthatók. Barcelonában egész középkori templombelsők kerültek kiállítási körülmények közé a Katalán Nemzeti Művészeti Múzeum falain, de rengeteg itáliai példát hozhatunk, így a budapesti Szépművészeti Múzeumban is van több, igen régen leválasztott freskó. Ilyen az egri románkori székesegyházból származó, angyalokat ábrázoló, bizánci stílusjegyeket mutató falfestménytöredék is, mely múzeumunkban, a Gótikus püspöki palota vártörténeti kiállításának első termében látható. A szabadtéri freskókat nem csak az időjárás viszontagságai, de az elszennyeződés is károsíthatja, ezért védeni és rendszeresen tisztítani kell őket, mely szakszerű beavatkozásnak minden alkalommal költsége van. A restaurálás fázisai Leválasztás A restaurátorok által alkalmazott leválasztási módszer az eredeti felületi sajátosságokat igyekezett megtartani annyira, amennyire csak lehetséges. Sztirolhabból készült tartó szerkezetekkel őrizték meg a vakoltat jellegzetességeit. Régebben a felület plasztikájának megőrzésére előbb gipszöntvényeket készítettek a falról, abba helyezték a leválasztott darabokat, főleg, ha csak a festéket (bőrében történő leválasztás) választották le. Nagyméretű, bőrében történő leválasztások esetén a freskót sokszor vászonra ragasztották, majd vakkeretre feszítették (pl. a Szépművészeti Múzeum Romanino freskóit), így azok tökéletes síkba kerültek, ami teljesen hamis megjelenést adott a középkori (vagy reneszánsz) falképeknek. Estei Hippolit címerfreskójának vakolata is levételre került a festékréteggel együtt, de a leválasztást bonyoKtotta az, hogy miközben a festett felület nagy része meggyengült A festett felület átragasztása három rétegben 2014. december 4-én, valamint 2016. április 26-án és 28—29-én 37
