Szilasi Ágota, H.: Mátyás király kegyeltje. Estei Hippolit püspök reneszánsz címefreskója az egri várban - Megfejtett múlt 1. (Eger, 2016)
A freskó vakolatáról - A címert 2-3 centiméter vastag meszes vakolatra festették. A károsodásokat megfigyelve azt lehetett látni, hogy a töltőanyag — feltehetőleg tufa őrlemény és homok keveréke — elég durva. A legnagyobb szemcsék mintegy 10 milliméteresek, ritkán még nagyobbak is lehettek. Erre egy nagyon vékony, fehér színű vakolatot tettek, amibe homok helyett fehér színű kőport kevertek, és amit szaknyelven szítések voltak láthatók. Törő Rozália 1988-as restaurálási dokumentációjában beszámol arról, hogy az átvételkor cementes tömítéseket is talált a felületen. A korábbi restaurátorok a kisebb tömítéseket szintbe vakolták és fém spatulával simították, tömörítették. A nagyobb, középen elhelyezkedő hiányt pár milliméterrel a középkori szint alatt simították el. Évtizedek alatt a többszöri restaurálás után a freskón egy na-A vörössel jelzett felület a freskó leginkább károsodott részét jelzi A modern kiegészítések közül kiperg intonachino-ként határozhatunk meg. A felületet fém simítóval dolgozták el, hullámos, jellegzetes kanálhátas vakolással készítették elő. Tulajdonképpen minden középkori falfestmény felülete hullámos, hiszen akkoriban nem alkalmaztak modem vakolási módszereket, így nem lehet és nem is szabad tőlük elvárni a mai vakolatokhoz hasonló megjelenést. A címerfreskó 2014-es vizsgálatakor az is kiderült, hogy a korábbi restaurálások során az eredetinél tömörebb és szilárdabb kiegészítő (modern) vakolatokat alkalmaztak. Egyes helyeken világos, sárgás színű tömítések, illetve kiegégyon gyakorinak mondható károsodás keletkezett: a stabilan tartó új vakolatok és tömítések között az eredeti festett vakolatok kezdtek el hámlani, meglazulni. Ezek 2014-re olyan állapotba kerültek, hogy bármikor leeshettek volna, illetve már el is kezdtek kihullani a tömítések közül. A festésmódról - Ezen a rusztikus felületen grafikus jellegű, kontúrozott festés látható, minden bizonnyal főleg freskó technikával készítve. Lehettek szekkóval megfestett részei is, de az, hogy hol és mennyi, mára már nehezen ítélhető meg. 34
