Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 27. (Eger, 2009.)

UHERKOVICH Á.: A Pomatias elegáns (O. F. Müller, 1774) és a Pomatias rivularis (Eichwald, 1829) (Gastropoda, Pomatiasidae) együttes előfordulása a Mecsekben

itt is találtunk. Az első lelőhelytől délkeletre, mintegy 500 méterre kisebb dolomit kőfejtésben és közvetlen környékén a két faj egyedsűrüsűge egymáshoz hasonló volt. Egy másik dolomitkibukkanáson - amit valószínűleg ugyancsak fejtettek egykor - pedig csak P. rivularis példányokat találtunk. Ezen a két utóbbi ponton is másodlagos növényzet volt. A felsorolt lelőhelyektől többszáz méterre is előfordulnak ezek a fajok, tehát itt - ellentétben az első közléssel (Uherkovich, Tóth 2005) - a populációk kiterjedése viszonylag nagy. A teljes állomány nagysága a P. rivularis esetén több százezres vagy milliós lehet. A P. elegáns állománya a másik fajénak legfeljebb egytizede, de még így is hatalmas egyedszámot képvisel. Következtetések 1. A Mediterráneumban oly közönséges P elegáns Magyarországon csak néhány helyről (Ortilos, Zákány, Bérbaltavár, Tihany, Balaton környéke, Duna-Tisza köze, Duna mente) volt ismert eddig (Pintér, L. & Suara, R. 2004). A Mecsek hegység faunájában új! 2. A hazai és a határaink közelében lévő (Bansko Brdo, Horvátország) lelőhelyeken a két faj sehol nem került elő együtt. A Bansko Brdo-n a P. elegáns délies kitettségű karsztbokorerdő fragmentumokban él, míg a sokkal gyakoribb P. rivularis északias kitettségű, másodlagos állományokban, jellemzően régebben felhagyott kertekben, szőlőkben és legelők szélén található. Nagymányok mellett a két faj példányai több helyen teljesen azonos élőhelyen, egymással keverten fordulnak elő. 3. Mindkét faj populációmérete figyelemre méltóan nagy. Becslésem szerint a most megtalált P. rivularis állomány jóval nagyobb, mint az eddig ismert összes állomány együttvéve, de a P. elegáns mennyisége is igen nagy. 4. A most vizsgált területnél különösen szembetűnő a másodlagos jelleg. A szóban forgó területen kisebb részt bányák, meddőhányók; nagyobb részt pedig kertek és egyéb lmltúrterületek lehettek, az eredeti vegetáció nyomai sem láthatók. Ugyanilyen zavart, másodlagos területeken él O.P. rivularis a Bansko Brdo-n, de a Keleti-Mecsek más pontjain is általában egykori kertek peremterületein fordul elő. A P. elegáns hazai előfordulási helyei közül csak a zákányit és őrtilosi ismerem alaposabban, ott részben délis kitettségű, természetes erdőkben, azonban Zákány mellett kifejezetten zavart társulásokban is él. A mediterrán vidékeken (pl. Horvátország, Görögország, Spanyolország) jól láthatóan bolygatott, antropogén környezetben gyakori. 5. Valószínű, hogy egy újabb kori (holocén) terjedés vagy behurcolás és megtelepedés következménye lehet a P. rivularis Dél- és Kelet-Magyarországi előfordulása. Ezt látszik alátámasztani a legújabb genetikai kutatási eredmény is (Fehér et al. 2009). 6. Mivel két ritka, védett faj hazai viszonylatban is legnagyobb populációjáról van szó, területi védelmüket meg kellene oldani. Ugyanis a terület kívül esik mind a Keleti-Mecsek Tájvédelmi Körzeten, mind pedig a Natura 2000 hálózat területén. így jelen pillanatban nincs különösebb akadálya annak, hogy például felszíni szénfejtést nyissanak a két védett faj populációjának területén, s ennek következtében ez a gazdag populáció részben vagy egészében megsemmisüljön. Köszönetnyilvánítás Köszönetem fejezem ki Tóth István Zsoltnak, aki megmutatta számomra az újabb, Nagymányok környéki lelőhelyeket, és a terepen elkalauzolt a cikkben említett biotópokba.