Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 27. (Eger, 2009.)

KROLOPP E.-PÁLFI K.: A kvartermalakológiai adatbázis kiépítésének tapasztalatai

A kvartermalakológiai adatbázis kiépítésének tapasztalatai Krolopp Endre & Pálfi Krisztián Abstract: Experiences of the establishment of a Quartermalacological database. The publication outlines theoretical and practical problems faces during the establishment of the Hungarian quartermalacological database. Major data groups and searching methods in the database are introduced, saved records are evaluated. Key words: data base, quartermalacology A Malakológiai Tájékoztatóban adtunk hírt arról, hogy magyarországi kvartermalakológiai adatbázis készül (Krolopp, E., Sümegi, P. & Fűköh, L. 2007). Az adatbázis létrehozása során számos olyan elvi és gyakorlati tapasztalatra tettünk szert, amelyeknek közreadása - úgy gondoljuk - tanulságos, és a további munka szempontjából is jelentőséggel bír. Az idézett közleményben rögzítettük a munka célját, az adatbázis létrehozásának szempontjait, az előkészítési munkákat és azokat a legfontosabb adatokat, amelyeket az adatbázisba felvenni szándékoztunk. Az előkészítési munkák alkalmával felmértük a közgyűjteményi kvartermalakológiai anyagot. Ennek során 2476 lelőhely, lelethely, illetve fúrás anyagát rögzítettük. Ezek egy része rétegtanilag is jelentős, többségük faunisztikai értékű, mintegy 1/3 részük szórványanyagnak tekinthető. Nyilvánvalóvá vált, hogy ekkora anyagot a rendelkezésre álló rövid idő és a korlátozott anyagi lehetőségek (4 évi, majd 1 évvel meghosszabbított OTKA kutatási támogatás) mellett teljes egészében adatbázissá rendezni nem lehetséges. Ugyanakkor nem akartuk feladni azt a célkitűzést, hogy létrehozzunk egy olyan adatbázist, amely a későbbiekben a legkülönbözőbb kvartermalakológiai munkák követelményeit kielégíti. Ezért az adatbázis felépítése során igyekeztünk az anyagok között úgy válogatni, hogy mind a bezáró üledék jellege, mind a fauna egykori élőhelye, továbbá a rétegtani besorolás (krono- és biosztratigráfia) szempontjából az összes előforduló lehetőség szerepeljen a számítógépre felvitt anyagban. Ilyen módon elértük, hogy az adatbázis működését és felhasználhatóságát kipróbálni illetve ellenőrizni lehetett. Már a munka kezdetén kiderült, hogy a gyűjteményi anyagoknál általában csak a fajnév, a lelőhely adatai és a kor van feltüntetve. Ezért elsősorban a már publikált lelőhelyek faunáit vettük fel az adatbázisba, amelyeknél a publikációkban az összes szükséges adat megtalálható volt. Ezek nem csupán a rétegtani és faunisztikai szempontból legfontosabb kvartermalakológiai anyagokat jelentették, hanem egyúttal tételesen ellenőrzött és revideált gyűjteményi anyagok voltak. Természetesen felvettünk az adatbázisba nem publikált anyagokat is, hogy az egyes adatok hiányának következményeit lemérhessük. Nehézséget jelentett, hogy az adatbázis kiépítésénél felhasználni kívánt, a régészek által kidolgozott és felajánlott számítógépes program nem bizonyult megfelelőnek. Ezért a munkába bevontuk Pálfi Krisztián geológus technikust, aki az adatokat rendezte és elkészítette a számítógépes programot. így válhatott az adatok tömege adatbázissá.