Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 27. (Eger, 2009.)
UHERKOVICH Á.: A Pomatias elegáns (O. F. Müller, 1774) és a Pomatias rivularis (Eichwald, 1829) (Gastropoda, Pomatiasidae) együttes előfordulása a Mecsekben
2009 27: 47-49 A Pomatias elegáns (O. F. Müller, 1774) és a Pomatias rivularis (Eichwald, 1829) (Gastropoda, Pomatiasidae) együttes előfordulása a Mecsekben Uherkovich Ákos Abstract: Coexistence of Pomatias elegáns (O. F. Müller, 1774) and Pomatias rivularis (Eichwald, 1829) (Gastropoda, Pomatiasidae) in Mecsek Mountains, South Hungary. Pomatias elegáns proved to be new to molluscan fauna of Mecsek Mountains. Both species live in same biotopes side by side, and they can be very abundant somewhere. These biotopes were gardens and mine area decades ago, recently secondary vegetation covers them. Csak néhány éve szereztünk tudomást a Pomatias rivularis (Eichwald, 1829) mecseki előfordulásáról: Tóth István Zsolt a Keleti-Mecsekben találta néhány kis kiterjedésű és csekély példányszámú populációját (Uherkovich, Á. & Tóth, T. Zs. 2001). A közeli Szekszárdi-dombságon ugyancsak nemrég fedeztek fel egy kisebb populációt (Majoros, G. 1987), és szintén a közelmúltban derült fény első horvátországi előfordulására a dél-baranyai Bansko Brdo-n (Uherkovich et al. 2008). Ezen az utóbbi helyen előfordul a másik, Magyarországon is élő faj, a Pomatias elegáns (O. F. Müller, 1774), azonban populációi ott térben (és ökológiailag) elkülönülnek a P. rivularis populációktól. Mivel mindkét faj hazai elterjedése csak néhány pontra korlátozódik - és emellett mindkettő védett faj -, minden új előfordulási helyük érdeklődésre tarthat számot mind a szakemberek, mind a gyakorlati természetvédelem számára. Tóth István Zsolt 2008 őszén Nagymányok határában, az egykori brikettüzem közelében újabb P. rivularis előfordulásokat fedezett fel, sőt - nagy meglepetésre - talált néhány üres P. elegáns héjat is. 2009. áprilisában együttes terepbejáráson megpróbáltuk alaposan bejárni a két faj előfordulási területét és felmérni a populációk méreteit. Emellett szerettünk volna megállapítani a társulási viszonyokat is. A bejárt terület szélső koordinátái: 46 0 15'53" és 46°16'08" északi szélesség, illetve 18°07'06" és 18°07'22" keleti hosszúság, UTM szerinti négyzet: CS02. Az egykori brikettüzemtől délre, rendkívül erősen zavart környezetben - meddővel feltöltött terület szélén, kisebb japánkeserűfű (Reynoutria japonica Houtt.) állományban - igen nagy denzitással (20-30 példány/m 2 ) fordul elő a P. rivularis. Sok élő példányt is láttunk ugyanott. A bányaüzem nyomai, például felhagyott tárók, feltöltések, meddőhányók még jól látszanak. A bányászati tevékenység már mintegy két évtizede megszűnt. Gyomnövényzet, szeder, akác borít mindent. Dél felé tovább haladva a dűlőutak mentén ugyancsak másodlagos növényzet borítja a felszínt: elsősorban akác és mezei juhar, helyenként diófák. Valószínűnek látszik, hogy itt egykor kertek, gyümölcsösök voltak. A talajon nagy denzitással (helyenként akár kb. 50 példány/m : ) fordul elő a P. rivularis, ugyanitt kisebb egyedszámban a P. elegáns is megtalálható. Utóbbiból csak egy-két, előbbiből sok élő példányt láttunk. Tovább haladva délkelet felé, egy akácosban a P. rivularis egyedsűrűsége még nagyobb volt, néhány P. elegans-t
