Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 27. (Eger, 2009.)

DOMOKOS T.: Három délkelet-alföldi út menti sávgyep vázlatos malakológiai vizsgálata

Carychium minimum O. F. Müller, 1774 Succinea oblonga (Draparnaud, 1801) Cochlicopa lubricella (Rossmässler, 1834) Zonitoides nitidus (O. F. Müller, 1774) Megjegyzések: 1. A CLECOM I. (Falkner et. al. 2001 ) a Helicopsis striata taxont Helicopsis striata striata (O. F. Müller, 1774) és a Helicopsis striata hungarica (Soós & H. Wagner, 1935) alfajokra bontja. 2. A karakterfajokat félkövér szedés emeli ki ( Domokos 2007). 3. 2.A Lymnaea peregrál a CLECOM I. (Falkner et al. 2001) három Radix genuszra bontja. A kondorosi és a csorvási biotópok faunája a Helicopsis striata és a Helicella obvia helycse­réjében tér el egymástól. A mindszenti fajlista - az időnkén elöntött ároknak megfelelően ­nagyobb diverzitást mutat. Hiányzik a listáról a Pupilla muscorum és a Vallonia costata, de egyedül itt fordul elő a Cepaea vindobonensis, Carychium minimum, Cochlicopa lubricella, Succinea oblonga és a Zonitoides nitidus. A C. vindobonensis a faj viszonylag kis abundan­ciája miatt a csekély mintából csak kis valószínűséggel fordul elő. A többi faj megjelenése, az árok mikroklímatikus helyzetéből evidensen adódik. Az összevont lista malakofaunája, a Cecilioides acicula kivételével, a kardoskúti Fehér-tó (DS75) nyugati partjának faunájával egyezik meg. Kardoskúton az élő egyedek legnagyobb dominanciájával rendelkező három, 50-95% együttes-dominanciájú faja megegyezik a sávgye­peken talált karakterfajokkal (Domokos, T. 2000). A különbség csupán az, hogy a kísérőfajok nagyobb abundanciája miatt a Pupilla muscorum-Truncatellina cylindrica-Vallonia pulchella trió együttes abundanciája kisebb, mint Kardoskúton: -52 (Kondoros) és -32 % (Csorvás). A táblázatok és ábrák értékei, az elégtelen mintaszámnak és a különböző morfológiájú sávgyep felszínnek megfelelően, igen nagy eltéréseket mutatnak. Kondoroson az alig kivehető árok, Csorváson a sávgyep szántó felöli oldala, Mindszen­ten a többiekhez viszonyítottan mély árok ÉK-re néző oldala rendelkezik a legnagyobb összegyedszámmal. Az összegyedszám mindhárom esetben a műút felöli oldalon a kisebb. A gyephez kötődő fajok száma mindhárom estben 8. Kondoroson és Mindszenten az árokban és környezetében, Csorváson a sávgyep szántó felöli oldalán éri el a malakofauna ezt az értéket. A mindszenti árokban található 8 Pulmonata/tüdős csiga (négy vízi és három nedvestérszíni-mocsári, illeteve Lozek szerint xerofd Cochlicopa lubricella) jelenléte jelzi az időnként bekövetkező vízborítást, s a kiszáradást követő viszonylag nedvesebb környe­zetet. A vízicsigák jelenléte a talajvíz időnkénti megjelenésével, a Pulmonáták túlélési stra­tégiájával, részben pedig a madarak útján történő behurcolásukkal magyarázható. A három sávgyep szerkezeti karakterisztikái némi hasonlóságot mutatnak egymással. Mindhárom helyen nagy a konstanciája a növényevő Monacha cartusiananak. A Vallonia pulchella viszont nagy abundanciájával és dominanciájával tűnik ki. Rajtuk kívül a Chondrula tridens, a Truncatellina cylindrica, a Helicella obvia és a Vallonia costata egy-egy szerke­zeti karakterisztikájának értéke lehet jelentős. Kondoroson az élő egyedek %-a a sávgyep szántó felöli oldala felé nő (A 3. minta 20%-át a csekély összegyedszám miatt nem lehet komolyan venni!). Csorváson az árokban és az árok előtt, Mindszenten pedig az árokban nagy az élő egyedek %-a. [Az 1. mintavételi hely csekély

Next

/
Thumbnails
Contents