Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 27. (Eger, 2009.)

DOMOKOS T.: Három délkelet-alföldi út menti sávgyep vázlatos malakológiai vizsgálata

1. Kondoros (DS87), a 44-es műút ÉK-i oldalán található Salvia nutans-os löszgyep a szántóföld felöli oldalán pufferzónával. A védett gyepet rendszeresen kaszálják. Az infúziós lösszel bontott Hajdú-éri táblán fekvő gyep közepén árok húzódik. Az árok Kondoros felé haladva egyre inkább elsekélyesedik. 2. Csorvás (DS86), a 47-es műút DK-i oldalán található löszgyep, az Adonis transsylvanicához vezető földút közelében. A gyepen nagyon sekély árok húzódik keresztül. A marosi hordalékkúp központi részén található gyep homokos löszön alakult ki. 3. Mindszent és Mártély közötti (DS34) műút DNY-i oldalán; Mindszent felé haladva, a szegfűi kanyar után található gyep iszapos infúziós löszön fekszik. A gyepet viszonylag mélyebb, időnként csapadék, illetve talajvízzel elárasztott szélesfenekű árok osztja ketté. A Tisza hullámtere megközelítően egy kilométerre található. Az 1. és 2. lelőhelyen a transzekt 8, a 3. lelőhelyen pedig 9 elemes; s az elemek mindhárom biotópban csupán egy darab 25x25 cm-es kvadrátból állnak! Köztudott, hogy az elemenkénti egy kvadrát igen kevés minta ahhoz, hogy egy „komolyan vehető" transzektet elemezhessen az ember. E merész lépésre, a Nagytatársáncon felvett 9 elemes, elemenként csupán két darab (!) 25x25cm-es kvadrátból álló transzektnél levonható következtetések sikere inspirált (Domokos, T. 2006). Természetesen a szezonális eltérések is hozzájárulhatnak az ab ovo meglévő különbségek torzításához. A mintákat rövid szárítást követően rostáltam, szitáltam; majd kiválogattam a mészvázakat és meghatároztam azokat. A meghatározásnál Soós ( 1943), Richnovszky & Pintér ( 1979), Kerney et al. (1983); a nevezéktannál Pintér & Suara (2004) munkáját vettem figyelembe. Tájékozódás céljából vizsgáltam az élő egyedek (El, E2, ETI) számát is (Domokos, T. 1995). Végül a három lelőhely adatait kvantitatív tabellákba foglaltam össze (I., IL, III. tábla); az összegyedszám, a faj szám és az élő egyedek %-ának transzekt mentén való változását pedig szalagdiagramos ábrákon mutatom be (2., 3., és 4. ábra). 2. ábra: Összegyedszám, fajszám és az élő egyedek %-ának változása a kondorosi transzekt mentén: műút padkájának a széle (!.)—> lapos árok (3.,4.) —> szántó előtti gyeprész (8.)