Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 27. (Eger, 2009.)

DOMOKOS T.: Három délkelet-alföldi út menti sávgyep vázlatos malakológiai vizsgálata

Három délkelet-alföldi út menti sávgyep vázlatos malakológiai vizsgálata Domokos Tamás Abstract: Schematic malacological examination of three roadside lawn stripes at the southeastern part of the Great Hungarian Plain. Kondoros, Csorvás és Mindszent települések közelében végzett transzektes, kvadrátos vizsgálatok során igyekezett a szerző a műút csigákra kifejtett hatását diagnosztizálni. Ennek során megálla­pítást nyert, hogy az összegyedszám mindhárom mintahelyen a műút felöli oldalon a kisebb. A Pupilla musco­rum-Truncateliina cylindrica- Vallonia pulchella karakterfaj hármas együttes abundanciája a sávgyepeken, a délkelet-alföldi gyepeken tapasztalt értékekhez képest kisebbnek (Kondoros: -52%, Csorvás -32%) adódnak (Domokos, T. 2007). A sávgyepekre jellemző a viszonylag nagytestű Monacha cartusiana nagy konstanciája, valamint a Vallonia pulchella nagy abundanciája és dominanciája. E két fajon kívül még a Chondnda tridens, Helicella obvia, Truncatellina cylindrica, és a Vallonia costata egyes szerkezeti karakterisztikáinak értéke le­het jelentős. A három sávgyep mintahelyen az összegyedszám és élő egyedek %-ának változása kontravariáns. Key words: sávgyep, transzekt, összegyedszám, élő egyedek %-a, abundancia, dominancia, konstancia Bevezetés Az Alföld recens faunájának malakológiai kutatása megközelitően száz évvel ezelőtt vette kezdetét. Soós (1915), Wagner (1930), Rotaridesz (1931), Bába (1969, 1976, 1993, 1995, 2001), Kovács (1980), Domokos (1994, 1196, 1997, 1999, 2000, 2001, 2003), Fehér & Gubányi (2001), Hornung (1986), Lennert & Domokos (1999), Deli et al. (2003), Sághy & Hornung (2001), Lennert (2003), Nacsa (2003) dolgozatai foglalkoztak többek között az al­földi rétek és gyepek puhatestűinek faunisztikai, koexisztenciális, és ökológiai viszonyaival. Domokos (2007) 11 délkelet-alföldi rét és gyep malakológiai feldolgozása során megállapí­totta, hogy azoknak 5 domináns eleme (karakterfaja: Succinea oblonga, Vertigo pygmaea, Vallonia pulchella, Truncatellina cylindrica, Pupilla muscorum) van, amelyek együttes do­minanciája meghaladja a 74%-ot. A karakterfajok nedvességigénye a Succinea oblongata] a Pupilla muscorum felé haladva csökken. Az alföldi gyepek érdekes, nem elhanyagolható részesedéssel bíró típusa az utak és a mezőgazdasági területek közé beékelődő, legtöbbször árokkal is ellátott keskeny, de igen hosszú un. sávgyep. ( Az árok legtöbbször az út töltéséhez szükséges föld kitermelése révén jön létre.) E gyepek ökológiai viszonyait két oldalról kiinduló hatások határozzák meg. Az útról lefolyó és összegyűlő, s ezért viszonylag jelentős, a járművek által különböző mér­tékben szennyezett csapadék következtében a sávgyep út melletti része időnként nedvesebb, sózás esetén magasabb sótartalmú. E csapadék + elveszhet, hiszen a járművek keltette lég­áramlatok szárító hatása jobban érvényesül a sávgyep út felöli oldalán. A padka közvetlen közelében a gyep nyírást szenved, a járművek leállása miatt pedig jelentős taposás, kikopás is érheti. Ezek a hatások a vizsgálódás során jól észlelhető faktorok. Állatok közlekedése vi­szont az út melletti sáv szervesanyag-tartalmát emelheti meg jelentősen. A szántó, a kaszáló, a legelő felőli gyeprészt viszont az agrotechnika következtében érik hatások (beszántás, ta­posás, kultúrnövények behatolása, trágya, műtrágya, növényvédőszerek beszóródása). Summa

Next

/
Thumbnails
Contents